Orbán Viktor: Nem akarjuk, hogy a gyerekeinket az ukrán frontra vigyék!

Menczer Tamás megosztotta a miniszterelnök teljes, kilencoldalas beszédét a kedd esti Parlamenti Szalonból. Ebben Orbán Viktor szóba hozza Donald Trump szerepét, az uniós vezetők és Ukrajna uniós tagságának kérdését, de részletesen beszél a Pride-ról is, ami szerinte „nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel”.

Orbán Viktor kedd este a Parlamenti Szalonban tartott előadást. Erről Menczer Tamás osztott meg egy rövid, belpolitikára vonatkozó összefoglalót a Harcosok Klubjában. Most azonban a kommunikációs igazgató elküldte a keddi miniszterelnöki beszéd teljes – kilencoldalas – leiratát az Indexnek.

A leirat alapján a lap bemutatta, miről tartott előadást Orbán Viktor több száz ember előtt.

A Brexitnek a nemzetállamok szuverenitása látta kárát

A miniszterelnök szerint jelenleg két tábor áll szemben egymással Európában: „az egyik oldalon a föderalisták, a másik oldalon a szuverenisták”. Orbán Viktor úgy látja, hogy mióta az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, „nincs Európában erő, amely a francia–német tengelyt blokkolni tudná”. Ennek pedig az nemzetállamok szuverenitása látta kárát.

„Minden alkalommal a válság kezelésére vagy megoldására azt a választ adták: több Európa, több Brüsszel, kevesebb szuverenitás. Jogköröket vettek el minden válság időszakában, elvettek egy-egy jogkört vagy több jogkört is a tagállamoktól, majd ezekkel a jogkörökkel nem tudtak mit kezdeni, és egyetlen válságot sem oldottak meg” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor két lehetséges jövőképet vázolt fel.

Az optimista szerint „sikerül újra megszülnünk a V4-et”, Franciaországban áttörés lesz, és az Egyesült Államok megegyezik Kínával, sőt esetleg Oroszországgal is.

Kapcsolódó tartalom

Donald Trump bejelentette, megszületett az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás.

A washingtoni és pekingi tárgyalófelek Londonban keretegyezségre jutottak a kétoldalú kereskedelmi feszültségek enyhítéséről.

A pesszimista forgatókönyv szerint a fegyverkezés napirenden marad, és Európa „nagyon közel kerül” a „hamiltoni pillanathoz” – vagyis a közös eladósodáshoz, ami „valójában a tagállamok pénzének föderalizálása”.

A csata neve Ukrajna

Orbán hangsúlyozta az ukrán kérdés központi szerepét is, ugyanis szerinte mind a két forgatókönyv a szomszédos ország körül forog.

„A csata neve, ami körül ez az összes gondolat forog, amit most ideidéztem önök elé, a csatának az a neve, hogy Ukrajna, illetve ukrán tagság az Európai Unióban”

– fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az ukrán tagság új hiteleket jelentene, ugyanis Ukrajnának már nincsen pénze, így az európai országok finanszírozzák az „ukrán nyugdíjakat, az ukrán állami alkalmazottak bérét és az ukrán hadsereget is”.

„Brüsszel az ukrán tagsággal – frakcióvezető úr éleslátóan előttem megjegyezte – kap egy feltétlen támogatót a francia–német föderalista tengelyhez. Ez az Európai Unió eddig ismert formájának végét jelentené” – összegezte a miniszterelnök.

Orbán Viktor történelmi párhuzamot vont az EU korábbi keleti bővítése és az ukrán helyzet között: „Az oroszok felé eső része az európai kontinensnek úgy került be az Európai Unióba – fölülről haladok –, a baltiak, a lengyelek, a szlovákok, a magyarok, a románok, a bolgárok, a keleti arcvonal, hogy először mindig a NATO-ba vették föl őket.”

Saját tapasztalatait felidézve elmondta, hogy része volt annak a vitának a kilencvenes évek második felében, amikor arról „próbáltuk győzködni a nyugatiakat, hogy ez egy marhaság, nyugodtan felvehetnek bennünket az Európai Unióba”, nem kell várni a NATO-tagságra.

„Sosem járult hozzá az Európai Unió ahhoz, hogy olyan területet vegyen föl, olyan országot fogadjon be a tagjai közé, amelyet előzőleg katonai szempontból – lélekszám, terület, fegyverzet – 100 százalékban nem konszolidáltak.

Mert ellenkező esetben egy konfliktus az unióban jelentkező katonai konfliktus lenne, aminek a megvívására az unió teljességgel alkalmatlan”

– hívta fel rá a figyelmet a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint emiatt Ukrajna nem lehet a NATO tagja, és ezt mindenki tudja, mert az egy NATO–Oroszország állandó háborús veszélyt jelentene, ezért Ukrajna keleti határai nem rögzíthetőek, a lakosságszám nem rögzíthető, az abból fakadó háborús konfliktus veszélye nem minimalizálható, nem csökkenthető nullára, következésképpen az Európai Unióba sem szabad őket felvenni.

„Hiába tiltakozik ez ellen Zelenszkij elnök úr, hogyha jól látom, belénk állt, leginkább nem belétek, hanem belém, meg kell neki értenie, hogy a magyarok, miközben együtt éreznek az ukránokkal, látják a nehéz sorsukat, de a magyarok nem akarnak meghalni Ukrajnáért” – üzent a magyar miniszterelnök az Volodimir Zelenszkijnek.

Optimista a miniszterelnök a V4-ek jövőjével kapcsolatban

Orbán Viktor a pozitívabb forgatókönyvre áttérve kifejtette, hogy „kinyílt a lehetőség a lengyel választásokkal arra, hogy megpróbáljuk újra létrehozni a V4-eket”. „A V4-ek most halott. Ez egy nem létező fórum” – jelentette ki. Ennek ellenére a miniszterelnök optimistán nyilatkozott a visegrádi együttműködés jövőjéről.

„Július 1-jétől mi vagyunk az elnökök. A lengyel elnök megvolna, Szlovákia rendben van, mi rendben vagyunk, és tegnap együtt lehettem a cseh ellenzék vezetőjével, Babis volt és leendő miniszterelnök úrral, és mondhatom, hogy októberben ők is rendben lesznek” – részletezte.

Azt is a pozitívumok között említette, hogy Donald Trump nyert az amerikai választásokon, de nem szabad mindent tőle várni.

„Sokan vártak ettől megváltást. Ez túlzás lett volna, mert

Trump elnök úr nem a megváltónk, hanem a bajtársunk, aki vívja a maga harcát”

– fogalmazott, majd kiemelte, hogy már az is nagy dolog, ha az amerikaiak már nem finanszírozzák az ellenfeleinket, márpedig Donald Trump nem finanszírozza őket.

Fegyverkezési láz van egész Európában

A miniszterelnök aggodalmát fejezte ki az európai fegyverkezési tendenciákkal kapcsolatban.

„Most fegyverkezési láz van egész Európában. Ennek számos messze ható következménye lehet és lenne, ha megvalósulna. Nagyon régen nem volt arra példa, hogy Németországé legyen Európa legnagyobb hadserege, és Németországé legyen nemcsak a legnagyobb hadsereg, hanem a legnagyobb hadiipar is” – részletezte.

Franciaországi tapasztalatait idézve figyelmeztetett, hogy olyanokkal beszélt Franciaországban, akik azt mondják, hogy fél év múlva a fegyverkezés nem lesz napirenden, helyette a pénzügyi válságkezelés és a nekilóduló munkanélküliség problémájával kell foglalkozni Európa nyugati felén.

„A hitelkorlátokat a fegyverkezésre és a háborúra hivatkozva már sikerült eltörölni, először a németeknek, aztán pedig sikerült eltörölni ezt Brüsszelben is. Ezzel elhárították az utolsó akadályt az európai uniós tagállamok közös eladósodása előtt”

– hívta fel a helyzetre a figyelmet Orbán Viktor.

Az amerikai történelemből vett példával illusztrálta az európai országok helyzetét. Szerinte, ha valaki megnézi az Egyesült Államok történetét, akkor láthatja, hogy ott sem volt előre kódolva, hogy ebből Amerikai Egyesült Államok lesz, hiszen önálló országok élték az életüket egész addig, amíg be nem következett az, „amit úgy hívnak a politikatörténetben, hogy a hamiltoni pillanat”. Hamilton pénzügyminiszter volt, akinek Orbán Viktor szerint sikerült keresztülvinnie az addig független államok közös eladósodását.

Nem akarjuk, hogy a gyerekeinket magyar hadseregben az ukrán frontokra vagy akár ukrán területre vezényeljék, és onnan koporsóban jöjjenek vissza. És nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen. Nem akarjuk, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség és uniós tagság miatt, mondjuk, a rezsi két és félszeresére növekedjen Magyarországon

– hangsúlyozta.

Nyilvánosan tisztázta a Pride körüli vitát Orbán Viktor

A hazai helyzetről és a tiszás Harcosok Klubjáról is beszámolt már a hirado.hu. Még egy hazai témát felvetett előadásában a miniszterelnök: a Pride kérdését.

Kitért arra, hogy Franciaországban adott egy interjút a televízióban, és ott olyanokat kérdeztek tőle, amiből rájött, hogy jobb, ha nyilvánosan tisztáz valamit.

„Magyarországon nincsen betiltva az, hogy a megszokottól eltérő szexuális szokású emberek összejöjjenek, és közös véleményüknek adjanak hangot. Ezt senki sem tilthatja meg. Ha valaki össze akar jönni a magafajtákkal egy nyilvános rendezvényen, és ki akar állni a jogai mellett, bátran megteheti. De a Pride nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel, hanem ahogy a nevében is benne van: az egy parádé, az egy Pride parádé. Az demonstratív megszégyenítése mindannak, amit mi gondolunk az életről és demonstratív fenyegetése a saját gyerekeinknek. Semmi köze a szabadsághoz! Ez egy parádé, ami nem történhet meg Magyarországon. Gyülekezni lehet, összejönni lehet, de parádézni, lábbal tiporni a gyermekek védelméhez való magyarországi jogokat, jogszabályokat nem lehet” – jelentette ki.

A miniszterelnök az erőviszonyokkal kapcsolatban kifejtette, hogy egy felmérésből nem szabad kiindulni, ezért ők sok-sok felmérést „desztilláltak” az elmúlt 20–25 év tapasztalatai segítségével.

„Ebből a számból én azt olvasom ki, hogy Magyarországon a kiinduló helyzet 57–43 ide. Innen indulunk. Tehát ennek az országnak az ösztönvilága, a kultúrája nagyjából 43 százaléknyi baloldalit ad ki, és 57 százaléknyi jobboldalit. Ne kérdezzétek meg, hogy hogy jött ki. El tudnám mondani hosszadalmas magyarázatokkal” – mondta Orbán Viktor.

Hosszadalmas magyarázat helyett viszont inkább egy anekdotával rukkolt elő.

„Valamelyik fogadáson hallottam a nagy magyar mesemondótól, aki a statisztikák iránti kétségét úgy fejezte ki, hogy fölidézte annak a székely öregembernek a történetét, aki a kocsmában idős úr – azt találta mondani, hogy 75 százalék esély van arra, hogy ő össze fog jönni Angelina Jolie-val. A gyanút fogó fiatalabbak a módszertan iránt érdeklődtek, hogy jött ki ez a 75 százalék? Mire a mi főhősünk azt mondta: »Hát úgy jött ki, hogy én akarom – ez 50. Hogy ő akarja-e, azt még nem tudjuk: vagy igen, vagy nem.« Maradjunk abban, hogy akárhogyan is: 43 balra, 57 jobbra” – viccelte el a helyzetet a miniszterelnök.

Adjátok vissza a jogainkat!

„Az európai parlamenti választás nem szólt másról, mint hogy a patrióta erők mindenhol, Európa minden országában fellázadtak ez ellen, és az európai választáson nagy győzelmet arattunk, amely egy európai kiáltvánnyal ér fel: »Adjátok vissza a jogainkat!«” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök különös figyelmet szentelt a jobboldali frakciók erejének, ugyanis szerinte „a három jobboldali frakció az Európai Parlamentben – az Európai Néppártot nem számítom ide, azt balra sorolom –, ha összeszámolom a mandátumaik számát, akkor a legnagyobb frakciója lenne az Európai Parlamentnek. Nagyobb, mint az Európai Néppárt!”

Megjegyezte, hogy észrevett egy különös dolgot a három párt vezetőjével kapcsolatban.

„Furcsa, nem tudom, van-e jelentése, de mind a három frakciót nő vezeti: Meloni asszony, Weidel asszony, Le Pen asszony, akit most választottunk meg a Patrióták tiszteletbeli elnökévé”

– fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ebben a technológiailag megváltozott világban a verseny szoros, és nyílt most is, és az is marad. A siker kulcsa azonban szerinte egyszerű:

„Az az erősebb, az lesz az erősebb, aki többet dolgozik. Ha mi dolgozunk többet, akkor mi nyerünk.”