Erdős Norbert: a kommunizmus örökségét soha nem fogják megérteni a nyugati társadalmak

Erdős Norbert beszédében úgy fogalmazott: "amikor Brüsszellel vitázunk, amikor küzdünk a magunk kultúrájáért, hagyományaiért, értékeinkért, elszántságunkban benne vannak a kommunista évtizedek keserű tapasztalásai".

A társadalom felülről irányított, erőszakos átalakítása, a háború előtt fontos szerepet játszó paraszti közösségek felszámolása a paraszti társadalom polgárosodásában jóvátehetetlen károkat okozott Magyarországnak, a nemzetnek - emelte ki.

Azt mondta, a történelmi Magyarországon a parasztság jelentős létszámával, súlyával, erkölcsi tartásával társadalom- és történelemalakító tényező volt. Hangsúlyozta: míg Trianon az ország kétharmadát és annak lakosságát űzte határokon túlra, a Rákosi- és a korai Kádár-rendszer a paraszti társadalom átstrukturálásával, kisemmizésével a megcsonkított ország maradék erejét gyengítette.

Hozzátette: a paraszti gazdaságok kollektivizálása a népesség mintegy felét érintette Magyarországon; felszámolták a működő birtokokat, a hagyományos közösségeket, feldúlták a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, hagyományvilágot, életmódot.

A működésképtelen termelőszövetkezetek a lakosság élelmezéséhez szükséges mennyiséget sem tudták előállítani, a kollektivizálás visszavetette a fejlődést, a magántulajdonok mellett felszámolta a legdrágább hozzáadott értéket, az emberi hozzáállást - szakmait és erkölcsit egyaránt - mondta.

Erdős Norbert felidézte: Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én tartóztatták le a szovjet hatóságok és hurcolták el a Szovjetunióba, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. Csaknem egy évtizedet töltött börtönökben és munkatáborokban, szabadulása után mindössze néhány évig élt, 51 évesen hunyt el.

A politikus hozzátette: Kovács Béla elhurcolásával indult el az a csaknem ötvenéves folyamat, amelyben a kommunista párt legyűrte vagy kiirtotta azokat, akik ellenszegültek a rendszernek.

Felhívta a figyelmet arra: a paraszti tulajdon felszámolása, a termelőszövetkezetbe kényszerítés a társadalom egyik legfontosabb alappillérének számító agrárnépesség szétverését jelentette. Ez olyan törés volt a magyar vidék fejlődéstörténetében, amelynek gazdasági és erkölcsi hatásai a mai napig kísértenek - mondta beszédében Erdős Norbert.

Kovács Béla szobránál koszorút helyett el Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, valamint a Kisgazda Polgári Egyesület és társzervezetei, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Szabadságharcosokért Közalapítvány képviselője.