A főpolgármester ismét rivaldafényben épített légvárat. Csak az a baj, hogy ezzel szemrebbenés nélkül félrevezette a budapestieket. Rákosrendező-ügye a baloldali városvezetés kudarca lesz.
Hibázott akkor a főpolgármester, amikor könyvében magát macskamentához hasonlította, a vadkender ugyanis jobban illene személyiségéhez, miután össze-vissza beszél. Legalábbis erre enged következtetni az is, hogy a napokban először félretájékoztatta a budapestieket, miszerint a megszületett törvényszéki ítélet alapján győzött, és az államkincstárnak vissza kell fizetnie a 28 milliárd forint szolidaritási adót a fővárosnak. A Budapestet csődközelbe kormányzó Karácsony Gergely félrevezetését aztán azzal koronázta, hogy mint mondta: a pénzből, „amit most keresett a városnak”, megveszi Rákosrendező területét, megakadályozva a Grand Budapest Projektet, azaz a szerinte tűrhetetlen magasházak építését. Ez azért lenne nehéz, mert valójában egy fillért sem keresett a városnak, a bírósági döntés egyáltalán nem szól visszafizetésről. A magasházak kritizálása is inkább üde színfoltnak tűnik, mivel korábban éppen ő maga akart toronyházakat építeni a területre, csak hát neki akkor sem sikerült...
A „csődpolgármester” attól a pillanattól gátolja az egyébként több mint 30 éve illegális szemétlerakóként funkcionáló Rákosrendező eladását és beépítését, amióta az állam két éve szóba hozta a rozsdaövezet hasznosításának ötletét. „Elképesztően rossz ötlet” – mondta akkor Karácsony Gergely, hogy oda magasházak épüljenek. A balliberális főpolgármester mindent elkövet, tekintet nélkül a valós tényekre is. Ez azért is furcsa, mert mint ahogyan a Metropol korábban megírta, 2017-ben még ő maga terveztetett oda toronyházdzsungelt, egy oslói mintát követve. És, hogy ezt mennyire gondolta komolyan, bizonyítja az is, hogy tervét, majd hivatalos programját az akkori zuglói településképi arculati kézikönyvben rögzítette, igen szemléletesen. Ebből kiderül, hogy az oslói „Vonalkód” elnevezésű üzleti negyed magasházait és felhőkarcolóit vizionálta a rozsdaövezet helyére. A Norvég projekt neve egyébként a magasházak egymásmellettiségéből fakad, olyanok mint a vonalkód.
Karácsony Gergely a napokban félrevezetően tényként jelentette be, hogy a bírósági ítélet alapján visszajár a fővárosnak 28 milliárd forint szolidaritási adó, és a pénzből megakadályozzák a Grand Budapest Projektet, azaz ennek keretében a magasházak építését. Ráadásul elővásárlási joguk is van. Erről is kiderült azonban, hogy csúsztatás, hiszen nem rendelkezik a főváros cége elővásárlási joggal.
„Inkább politikai támadást látok, nem pedig valamilyen következetes városvezetői elképzelést” – reagálta a Metropol kérdésére mindezzel kapcsolatban a Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt a Metropol kérdésére reagálva, hogy szerinte Budapestnek jobb lenne és Karácsony Gergelynek sem lenne rosszabb, hogyha ezekben az ügyekben akár világos elvárásokat is megfogalmazva, de együttműködne.
Mert egy budapesti főpolgármesternek az, hogy Rákosrendezőn harminc-egynehány év után történik valami, új lakások jönnek létre és a rozsdaövezet teljes megtisztítása megtörténik, az egy jó hír! Ezt követően lehet arról vitatkozni, hogy ami oda épül, az milyen legyen. Milyen magas, hogy nézzen ki és ebben a vitában vegyen részt a főpolgármester is. De az alap elvi ellenállás szerintem nem helyes a részéről
– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Aki azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely félrevezette a budapestieket, miszerint a bírósági ítélet alapján, visszajár a fővárosnak a szolidaritási adó, így fogalmazott:
A főpolgármester ebben a kérdésben megtéveszti a nyilvánosságot. Itt van egy nyilvánvaló jogi helyzet, a szolidaritásiadó-fizetési kötelezettsége a fővárosnak továbbra is fennáll. Ez sem az Alkotmánybíróság, sem a bíróság nem vitatta. A szóban kihirdetett ítéletből az derül ki, hogy eljárásjogi hibát talált a bíróság az állam részéről, de ez a lényeget nem érinti
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: „A szolidaritási adót, a főváros egyébként nem az államnak fizeti, hanem a szegényebb önkormányzatoknak. Ez pedig teljesen egybevág az önkormányzatok nemzetközi chartájával is. Az abban foglaltak alapján, miután Budapesten olyan nagy gazdasági erő összpontosul, hogy az iparűzésiadó-bevételek aránytalanul magasak, az helyes, hogy ilyen esetekben az iparűzési adót a szegényebb önkormányzatokkal meg kell osztani”.
Karácsony Gergely korábban ezt az oslói mintát követte volna, hasonlóra álmodta meg Rákosrendezőt:
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre