Gazdasági akcióterv: bérek, lakhatás, támogatások jövőre – itt vannak a részletek!

A Covid után háborúk rázták meg a világot, és a magyar családok is a bőrükön érezték ezt például a háborús infláció miatt. Nehéz talpon maradni: de hogy segítse a családokat és a vállalkozásokat, ezért hirdette meg a kormány a gazdasági akciótervet.

Az új gazdasági akcióterv három fő pillére:

1. megfizethető lakhatás,
2. a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
3. a Demján Sándor-program kereteiben a hazai vállalkozások támogatása és bővítése.

Pontos számot nehéz mondani, de egy ilyen program több száz milliárd forintos ráfordítást igényel a költségvetésből, ami jól jelzi, hogy mennyire komoly kormányzati szándék áll a gazdasági akcióterv mögött.

A gazdasági akcióterv egyik alappillére a megfizethető lakhatás

Magyarországon, de különösen Budapesten a fogalom gazdasági meghatározása alapján jelenleg lakhatási válság van. Erre a nemzetgazdasági miniszter hívta fel a figyelmet, amikor a gazdaságpolitikai akciótervről beszélt. Nagy Márton arra utalt, hogy az OECD meghatározása szerint akkor beszélhetünk lakhatási válságról, ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez viszonyítva 30 százalék feletti szinten van. Ennek felszámolása érdekében 5 év alatt 150 ezer lakást építenének, amelyeket megfizethető négyzetméterenkénti áron kínálnának megvételre. A tárcavezető szerint ez a fővárosban négyzetméterenként maximum 1 millió forintot jelent. A budapesti lakhatási válságról ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Szabályozni fogják a rövid távú lakásbérlést, ami alatt az Airbnbt kell érteni. Bővülni fog továbbá a lakásfelújítási program is: újdonság lesz, hogy a nyugdíjpénztárakban tartott pénzből és a SZÉP-kártya juttatások 50 százalékának felhasználásával is finanszírozhatóvá válnak az otthonfelújítási programból már ismert korszerűsítési munkák.
 

Duplázódik a családi adókedvezmény, de jön a munkáshitel is

Ahhoz, hogy emelkedjen a jövedelmek vásárlóértéke a kormány hosszú távú, három évre szóló bérmegállapodást kötne a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel. A nemzetgazdasági miniszter a korábban Orbán Viktor által is célként meghatározott 1000 eurós minimálbér és egymillió forintos bruttó átlagkeresetről azt mondta, hogy azokat 2028-ra meg lehet valósítani, ám míg szerinte az előbbi nem igényel különösebb erőfeszítéseket, addig a milliós átlagfizetés már igen. Szintén a bérek értékét növelheti majd a családi adókedvezmény megduplázása (2 lépésben, 2026. január 1-jétől egy gyerek után 20 ezer, két gyerek után 80 ezer, 3 gyerektől gyerekenként havi 66 ezer Ft jár majd), és a munkáshitel bevezetése is. Utóbbi egy személyi kölcsönhöz hasonlítható, 4 millió forintos kölcsön lesz majd, 0 százalék kamattal, január 1-jétől.

Helyzetbe hozzák a magyar vállalkozásokat

Az ismert magyar üzletemberről, Demján Sándorról elnevezett program a kormány gazdaságpolitikai akciótervének harmadik pillére. Ennek intézkedéseivel nyúlnának a magyar kis- és középvállalkozások hóna alá, amelyek a Nagy Márton tárcavezető szerint ma nem rendelkeznek elegendő tőkével és nem is hitelképesek. A tervek között szerepel a szektor bővítése, valamint a piaci szereplők ösztönzése az exportra, de a kkv-k részére nyújtható hitelezést is duplájára emelik. Ezen felül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kavosz bevonásával végrehajtanának a szektorban egy 30 százalékos tőkeemelést is.