165 éves lett Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai - Galéria

Ha valaha is jártál Budapesten, ezt az épületet biztos megjegyezted, hiszen nem csak méreteivel, sajátos kinézetével, de utánozhatatlan miliőével is emlékezetes marad. A zsinagóga, ami egyszerre jelkép, idegenforgalmi látványosság és emellett komoly kulturális jelentősége is van, hiszen nem csak vallási szerepét tölti be, de gyakran helyszíne koncerteknek, valamint fesztiváloknak. Nem csak hazánk legnagyobb zsinagógája, de Európában sincs ennél nagyobb. 

Mór stílusú zsinagóga 

Amikor eldőlt, hogy szükség van egy zsinagógára Pest belvárosában, pályázatot írtak ki, amire a korszak legnevesebb építészei jelentkeztek a terveikkel, elképzeléseikkel. Annak ellenére, hogy bővelkedett a korszak jobbnál jobb hazai építészekben, mindenkit meglepett, hogy az osztrák Ludwig Förster lett a befutó, aki korábban a bécsi zsinagógát álmodta tervezőasztalra. A szakember mór stílusú terve minden szempontból egyedülálló volt, hiszen ilyen, illetve ehhez hasonló épületet legfeljebb Spanyolországban, Portugáliában látni. Rendkívül gyorsan, mindössze öt év alatt elkészült a grandiózus épület, melyben óriási szerepe volt az építésvezető Wechselman Ignác műépítésznek, aki egy fura trükköt alkalmazott, mert Förster távollétében az egyik rivális magyar építész Feszl Frigyes szakértelmét is igénybe vette, aki korábban a Vigadót tervezte. Végül a Nagy zsinagóga belső szentélyét bízta rá az építésvezető. A rekordidő alatt elkészült épület ünnepélyes felavatását 1859. szeptember 6-án tartották. 

A zsinagóga sötét napjai 

A szentélynek az elmúlt 165 évben szomorú és tragikus eseményeket is el kellett szenvednie, ilyen volt, amikor 1931 tavaszán egy merénylő lelőtt két hívőt, majd 1939. február 3-án pedig az egyik szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Később 1944-ben az egyik budapesti gettó része lett a zsinagóga, ahová szó szerint tömegnyi embert zsúfoltak össze. Budapest ostroma idején a zsinagógát 27 találat érte, ezek közül több évtizedeken át látható volt. A zsinagóga kertje mindezek után mártírok temetője lett, ahol számos áldozatot elhantoltak. 

A zsinagóga utolsó felújítása 1991-ben kezdődött és 1996-ban fejezték be. Az épület jelentősége, szerepe mit sem változott az elmúlt 165 évben. A főváros ikonikus helye, ami továbbra is számos funkciót tölt be Budapest, illetve a magyar zsidóság életében.