Megtaláltuk az újpalotai víztoronyház legrégibb lakóit - meséltek Budapest legmagasabb, fura lakóházáról

Az újpalotai toronyház tetején egy víztorony rejtőzik, ezért a környéken élők csak víztoronyháznak nevezik. Az építésekor a "42-es víztározós toronyház" nevet viselte és Budapest legmagasabb, az ország harmadik legmagasabb lakóépülete. Csak a szolnoki toronyház és a debreceni toronyház előzi meg a sorban. Az újpalotai lakótelep közepén magasodik és nevét onnan kapta, hogy az épület legfelső szintjein egy ma már használaton kívüli víztorony található.

Az újpalotai lakótelep építését 1969-ben kezdték el, 1978-ig pedig mintegy 15400 lakás épült fel. Ezek zavartalan vízellátásához szükség volt egy víztoronyra, melynek a környező 10-12 emeletes házaknál magasabbnak kellett lennie. Az éppen csúcson lévő toronyházépítési láz eredményeképpen született meg a víztározós toronyház. A húszemeletes épület felső szintjei rejtik a víztoronyt. Az épületet eredetileg 80 méterrel délebbre tervezték, de a talaj ott nem tette lehetővé a felépítését, így került a mostani helyére. A többi panelháztól eltérően csúszózsalus technikával épült fel, ami lehetővé tette, hogy egyedi megjelenést kaphasson a többi épülethez képest. Az első kapavágásokat 1973-ban végezték el, és az eső lakók 1976-ben költözhettek be az igazi szenzációnak számító épületbe.

-emlékszik vissza Búzásné Schwartz Ágnes, aki immáron 48 éve a különös ház lakója.

A húszszintes épületben összesen 98 lakás található. Az első emelet a szerelőszint, ott csak gépészeti terek és tárolók vannak. Ezt követően minden szinten hat-hat lakást található. Négy 32 négyzetméteres garzon, két 72 négyzetméteres, háromszobás lakás. Kivételt csak a 18. emelet képez, ott ugyanis művészlakások rejtőznek Ezeket a négyszobás lakásokat már csak lépcsőn lehet megközelíteni, és óriási a belmagasságuk. Belül kétszintesek, és hatalmas tetőterasz is tartozik hozzájuk, ahonnan az egész várost be lehet látni.

-emlékszik vissza Füzes István, aki sosem bánta meg, hogy ebben a 70 méter magas házban élt szinte egész életében. Nagyon szeretett a ház közösségi termében találkozni a többi lakóval, ahol rendszeresen közös programokat tartottak, a születésnapokat is itt ünnepelték. Ma már erre nincs lehetőség, mert szolárium, és közért van a helyén.

- nosztalgiázik mosolyogva István.