Száz éve Budapest ikonikus épülete a Bethlen-udvar, pedig évtizedekig le akarták bontani – Galéria

Akár könyvet is lehetne írni a főváros egyik legszebb helyén, Budán a vár alatt elhelyezkedő épületről, melyben mozi és posta is működött és jó ideig mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőle, ám a Bethlen-udvar dacolva a világháborús bombázással, forradalommal, és haszonlesők egész sorával, ma is Budapest egyik éke.



Megosztás
Szerző: Julius K.
Létrehozva: 2024.06.02.
Módosítva: 2024.06.02.
buda épület Bethlen Tabán

Szerencsésnek mondhatjuk magunk mi magyarok abból a szempontból, hogy fővárosunk a világ legszebbjei közé tartozik, sőt lehetünk annyira elfogultak, hogy nekünk a legszebb. Budapest bővelkedik a nemcsak tetszetős, de kifejezetten különleges épületekben, melyek közül jó néhánynak igazán gazdag a történelme. Ezek közé tartozik a Budai Vár alatt 1924–1925-ben épült hatemeletes Bethlen-udvar is, amelyet eredetileg a Trianon-döntés miatt Magyarországra menekülni kényszerülő magyaroknak építettek és amelyről PestBuda írt az oldalán. 

Gyermekek virágot szednek a Bethlen-udvar előtti parkban 1941-ben Fotó: Fortepan/Ember Károly dr.

Nagyon sok magyar család kényszerült az otthonából elmenekülni és mindenét hátrahagyni az I. világháború után, a trianoni döntésnek és az újonnan létrejött országok kitelepítéseinek következményeként. A Magyarországra menekülőknek lakásokat kellett biztosítani, ennek a programnak volt a része a Bethlen-udvar. A hatemeletes épületben kilencven lakást hoztak létre. A hatalmas épület lényegében szimbólum volt, jelképezve azt, hogy a menekült magyarokat nem hagyják cserben. A Bethlen-udvar ünnepélyes átadásán maga Horthy Miklós kormányzó is részt vett. 

A maga idejében a legjobb alapanyagok felhasználásával készült az épület és valóban elsősorban menekültek éltek benne, de azért volt némi turpisság is a dologban. Többek között itt lelt otthonra Csernovics Didorné, egy aradi jószágigazgató özvegye, illetve itt lakott a nagycsaládos gimnáziumi tanár, Hunyady József, aki méltatlan körülmények közül került ide feleségével és gyermekeivel. Elsősorban 3-4 szobás lakások töltötték meg az épületet, ahol a menekültek mellett lakást kaptak felső vezetők, hivatalnokok, katonatisztek és hajóskapitányok. Például itt élt Vasváry Géza és Kray István, a népjóléti minisztérium két osztálytanácsososa. A házban ennek megfelelően szigorú rend uralkodott, engedély nélkül senki nem léphetett be, a házmester volt a Bethlen-udvar „ura”.  

Az épületnek nem csak a lakói, a története is színes, hiszen posta, sőt még mozi is működött benne, ráadásul húsz éven át számos próbálkozás volt az elbontására, ám ezek mind meghiúsultak. 

 

 

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás