
130 éves a Kisföldalatti: retró képeken, ahogy megépült a legendás metróvonal - Galéria
Másfél év alatt készült el, mégis világszenzáció lett.
Akár könyvet is lehetne írni a főváros egyik legszebb helyén, Budán a vár alatt elhelyezkedő épületről, melyben mozi és posta is működött és jó ideig mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőle, ám a Bethlen-udvar dacolva a világháborús bombázással, forradalommal, és haszonlesők egész sorával, ma is Budapest egyik éke.
Szerencsésnek mondhatjuk magunk mi magyarok abból a szempontból, hogy fővárosunk a világ legszebbjei közé tartozik, sőt lehetünk annyira elfogultak, hogy nekünk a legszebb. Budapest bővelkedik a nemcsak tetszetős, de kifejezetten különleges épületekben, melyek közül jó néhánynak igazán gazdag a történelme. Ezek közé tartozik a Budai Vár alatt 1924–1925-ben épült hatemeletes Bethlen-udvar is, amelyet eredetileg a Trianon-döntés miatt Magyarországra menekülni kényszerülő magyaroknak építettek és amelyről PestBuda írt az oldalán.
Nagyon sok magyar család kényszerült az otthonából elmenekülni és mindenét hátrahagyni az I. világháború után, a trianoni döntésnek és az újonnan létrejött országok kitelepítéseinek következményeként. A Magyarországra menekülőknek lakásokat kellett biztosítani, ennek a programnak volt a része a Bethlen-udvar. A hatemeletes épületben kilencven lakást hoztak létre. A hatalmas épület lényegében szimbólum volt, jelképezve azt, hogy a menekült magyarokat nem hagyják cserben. A Bethlen-udvar ünnepélyes átadásán maga Horthy Miklós kormányzó is részt vett.
A maga idejében a legjobb alapanyagok felhasználásával készült az épület és valóban elsősorban menekültek éltek benne, de azért volt némi turpisság is a dologban. Többek között itt lelt otthonra Csernovics Didorné, egy aradi jószágigazgató özvegye, illetve itt lakott a nagycsaládos gimnáziumi tanár, Hunyady József, aki méltatlan körülmények közül került ide feleségével és gyermekeivel. Elsősorban 3-4 szobás lakások töltötték meg az épületet, ahol a menekültek mellett lakást kaptak felső vezetők, hivatalnokok, katonatisztek és hajóskapitányok. Például itt élt Vasváry Géza és Kray István, a népjóléti minisztérium két osztálytanácsososa. A házban ennek megfelelően szigorú rend uralkodott, engedély nélkül senki nem léphetett be, a házmester volt a Bethlen-udvar „ura”.
Az épületnek nem csak a lakói, a története is színes, hiszen posta, sőt még mozi is működött benne, ráadásul húsz éven át számos próbálkozás volt az elbontására, ám ezek mind meghiúsultak.
Másfél év alatt készült el, mégis világszenzáció lett.
Évekig gyűjtött az autóra, de belehalt a vezetésébe.
A Tisza Párt elnöke agresszívan lépett fel a Magyar Nemzeti Bank női munkatársával szemben. Úgy tűnik, Magyar Pétert igen kellemetlenül érték az MNB kérdései.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre