Budapest legnagyobb bérházához még saját bunker is tartozott

A monumentális épületet egy magánbiztosító építette bérháznak. Nagyon sokáig Budapest legnagyobb lakóháza volt, amit kis egzisztenciájú bérlőknek szántak, de számtalan tehetős ember is élt itt. Mivel korábban az erzsébetvárosi építmény volt Budapest legmagasabb épülete is, ezért a második világháború idején a tetejére egy bunkert is építettek, mivel innen jól be lehetett látni a környéket.

Csikágó éke volt egykor
A korábbi bérpalota terveit 1927-ben engedélyezték, amit több éves építkezés követett. A hatemeletes kétudvaros bérházban közel 100 lakást alakítottak ki. A negyedet Csikágónak nevezték el, mert annyira dinamikus volt a fejlődése. A bérlakásokat a tehetősebb rétegnek szánták. Lakói között orvosok, gyárigazgatók és bankárok is voltak. Többek között Raitsits Emil, az állatkert egzotikus állatainak orvosa is itt élt, ám a házban nem minden lakó volt feddhetetlen A feljegyzések szerint élt itt rovott múltú sertéskereskedő és kasszafúró kocsmáros, de illegális cigarettagyáros is.

Az épületet 1929-ben Rákosi Jakab és felesége, Weiller Berta megrendelésére, Reiner Dezső építész tervei alapján Wellisch Tibor építette meg. Az akkor a VII. kerület ezen része elég lerobbant környéknek számított, ezért ezzel az impozáns épülettel akarták emelni az ázsióját. A maga idejében nagyon modernnek számított és még egy felvonó is üzemelt benne, melynek városszerte híre ment, és szinte a csodájára jártak. A ház építtetőjéről, Rákosi Jakabról kapta a nevét és lett Rákosi-udvar. A vasbeton szerkezetű épületmonstrumba közel 100 lakást terveztek – a garzontól a négy szobásig minden méretű lakás megtalálható volt benne, és mindegyikhez tartozott fürdőszoba is, ami az akkori Budapesten még ritkaságnak számított. A házban elsősorban jómódú polgárok, értelmiségiek, tanárok, orvosok, jogászok, kereskedők, mérnökök és magas rangú tisztviselők laktak. A II. világháború után aztán a nagyobb lakások némelyikét feldarabolták, a lakók jó része pedig kicserélődött.

A ház tetején a II. világháború alatt bunkerszerű, néhány férőhelyes gépfegyverállást építettek, ahonnan az egész környékre lehetett lőni, ez a kis építmény a mai napig megtalálható, ezen felül a Bethlen Téri Színház is az építmény része. 
A házat építtető Rákosi házaspár legidősebb fia, Tibor lett a házfelügyelő, aki az eredetileg tervezett mozgóképszínház ötletét elvetette, és helyette inkább egy kabarét nyitott. A hely pár év alatt olyan népszerűvé vált, hogy egész estés színdarabokat is bemutattak itt.

A Bethlen téri épület múltjának vannak sötét és szomorú fejezetei is. A itt található botlatókövek a házban élt zsidó származású lakókra emlékeztetnek: volt, akit innen hurcoltak el a Don-kanyarba munkaszolgálatra, és sosem tért vissza, mást pedig a nyilasok öltek meg 1944-ben. A nagyobbik belső udvar pedig azért vált hírhedtté, mert előszeretettel keresték fel a házat öngyilkosok...

Az épültben ma közel 130 lakás található, több százan lakják, mit sem sejtve a ház színes múltjáról.