Hosszú a lista...
Bár Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választási kampányban elmondta, hogy a közösségi közlekedést és az alternatív közlekedési módokat részesítené előnyben az autókkal szemben, arra azonban senki sem számított, ami megválasztása utána következett. Átfogó koncepció nélkül, rajtaütés szerűen létrehozott kerékpárutak, önkényes lezárások, forgalmi káosz, fullasztó dugók nap mint nap. Bemutatjuk egy évek óta tartó ámokfutás főbb állomásait.
Karácsony már 2019 elején közzétette programját, amely szerint a dízeljárművek használatát visszaszorítanák „pozitív és negatív ösztönzők” alkalmazásával. Pár nappal később a konkrétumok is szóba kerültek: a Pirkadat című műsorban beszélt arról, hogy a város attól lesz jobb, ha kevesebb az autó, amit a közösségi közlekedés olcsóbbá tételével és P+R parkolók építésével lehetne elérni. Ebből azóta sem lett semmi.
2020 tavaszán,
a koronavírus-járvány első hullámának idején kezdték el kialakítani Karácsonyék a nagykörúti kerékpársávot,
amelyet sokszor éjszaka festettek fel, reggelre megbénítva a belvárost. A Magyar Autóklub elnöke arra figyelmeztetett, hogy 2020 szeptemberétől, az iskolakezdés idejétől forgalmi káosz lesz a belvárosban – ami be is következett.
A fővárosi közlekedők dolgát nemsokára tovább nehezítette a Blaha Lujza tér 2021 nyarán indult átépítése, ami szintén jelentős hatással volt a körút forgalmára. A helyzetet tovább terhelték a tér kereszteződésében létrehozott felszíni gyalogátkelők.
A Lánchíd 2021-es tavaszi felújítása tovább rontotta a már akkor is súlyosnak ítélt közlekedési állapotokat Budapesten. Hogy teljes legyen a káosz, 2021 nyarán a főváros elkezdte a pesti alsó rakpart felújítását is, ezért lezárták az Eötvös tér és a Margit híd közötti útszakaszt.
A közfelháborodást fokozta, hogy ekkoriban láttak napvilágot a főpolgármester azon tervei is, amelyek szerint a rakpart egy részét végleg átadja a gyalogosforgalomnak,
tovább nehezítve az autósok dolgát.
2023 augusztusában Karácsonyék már ahhoz is vették a bátorságot, hogy a mentőszolgálatnak üzengessenek. Történt ugyanis, hogy az Üllői úti biciklisávot kisebb oszlopokkal választották el az úttest többi részétől. Emiatt a mentőautók csak nehezebben közlekedhetnek és a gépkocsik sem tudnak rendesen félrehúzódni.
– Nem életszerű, hogy fordulóval, különböző manőverekkel verekedje be magát a mentőautó a cölöpök közé –
mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A városvezetés azzal a szakmainak messze nem nevezhető válasszal vágott vissza, hogy remélik, Győrfi Pál nem akarja a „kampányba belerángatni a mentőszolgálatot”.
Karácsonyék „forgalomcsökkentő” terveit a baloldali vezetésű kerületek is igyekeznek átültetni a gyakorlatba. A főpolgármester legszorgalmasabb budapesti tanítványának Niedermüller Péter, a gyurcsányista Demokratikus Koalíció VII. kerületi polgármestere bizonyult.
2023. január elejétől új közlekedési rend lépett érvénybe a Nagykörút és a Károly körút (Kiskörút), illetve a Király utca és a Rákóczi út által határolt területen, valamint korlátozták három nagy forgalmú utca, a Dohány, a Dob és a Wesselényi átmenő forgalmát.
A területet lényegében labirintussá változtatták az autósok előtt, az új forgalmi rendet pedig szigorúan ellenőrizték, és röpködtek a több tízezres közlekedési bírságok.
A megoldást a momentumos Soproni Tamás vezette VI. kerület is átvette.
„A balesetek számának és súlyosságának mérséklésére a legfőbb megoldás a közúti forgalom csillapítása és lassítása. Ezért általános sebességcsökkentést, a 30-as zónák kiterjesztését vezetjük be a lakóterületeken a legfőbb, városi fontosságú főutak kivételével” – ígérte Karácsony Gergely a kampányban.
A sebességkorlátozások és a sebességmérő kamerák ügye jellemzően a súlyos, halálos kimenetelű balesetek után került elő:
idén tavasszal egy körúti megállóba csapódott autó, nemrég pedig egy biciklist ért halálos baleset az Árpád-hídon.
Az esetek után Karácsony sebességkorlátozásról és kamerák kihelyezéséről beszélt, ám átgondolt fellépés helyett itt is inkább a kampányüzemmód tapasztalható.
A főpolgármester választási programjában központi helye volt a tömegközlekedési szolgáltatások javításának, hiszen ez kulcskérdés a forgalomcsökkentés eléréséhez. A politikus a kampányban azt is felvetette, hogy a buszok, villamosok, metrók nem eléggé komfortosak.
A jegyek és bérletek árának beígért csökkentése azóta sem került napirendre, az emelés annál inkább:
a vonaljegy szeptember elsejétől 450 forintba kerül majd, a buszokon megvásárolható jegy ára 600 forint lesz, a tízes gyűjtőjegyért négyezer forintot kérnek el.
A hármas metró szerelvényeinek légkondicionálóval való ellátása eközben lassan négy éve várat magára.
Karácsony Gergely 2019-es őszi hivatalba lépése óta egyébként nem indult el egyetlen olyan nagyobb projekt, építkezés, felújítás sem, amely a jelenleg regnáló főpolgármester kezdeményezése lett volna. A metrófelújítást, a Lánchíd-renoválást és a Blaha Lujza tér átépítését is Tarlós István indította el.
A rendőrség szemtanúkat keres.
A nő elbizonytalanodott…
Több ezer bejelentés érkezett, a kormány titkolózik.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
