Hosszú posztban tette helyre Vitézy Dávid Élő Norbertet, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési tanácsnokát, aki szerint mozgólépcsőkre, alagutakra lenne szükség, hogy a gyalogosforgalom „ne okozzon dugót és így nagyobb légszennyezést” Budapesten...
„Ez nem valami vicclapból származó idézet? Nem is értem, hogyan lehet a gyalogosokat vádolni azzal, hogy ők okozzák a légszennyezést azzal, hogy át mernek kelni az út egyik feléről a másikra a saját városukban.
Tényleg a végre-valahára létrehozott zebráknak köszönhetően szintben átkelni képes idősek, kerekesszékkel közlekedők, babakocsit toló anyukák okozzák a légszennyezést?
– kérdezte közösségi oldalán Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezérigazgatója, miután Élő Norbert DK-s fővárosi tanácsnok és képviselő arról nyilatkozott a médiában, hogy a budapesti dugókat és ezáltal a légszennyezést azok a gyalogosok okozzák, akik zebrán közlekednek.
Élő Norbert kiemelte a Blaha Lujza téri zebrát: „Elhibázottnak tartom... Ha csak lassítaná a forgalmat, nem lenne vele probléma, de ez konkrétan olyan dugót csinál, ami a BAH-csomópontig visszaduzzasztja az autókat.” Állítása Vitézy Dávid szerint nem igaz.
A Blaha Lujza téri zebrák – amiknek a terveit még az előző városvezetés készítette, és nagyon helyes, hogy a mai városvezetés pedig megvalósította – egy az egyben a nagykörúti autó- és villamosforgalom »árnyékában« jöttek létre, egy másodperccel sem csökkentették a Rákóczi út áteresztőképességét – viszont rengeteg embernek nyitották meg az akadálymentes átkelés lehetőségét. Ha a dugó a BAH-csomópontig duzzad vissza, az annak köszönhető, hogy túl sok az autó, és egymást akadályozzák. Ennek az égvilágon semmi köze a Blahán létrejött zebrákhoz és a gyalogosokhoz
– avatott be a részletekbe a közlekedési szakember.
A DK-s Élő szerint ahelyett, hogy a benzingőzben álldogálnak a gyalogosok a felszíni zebrákon, inkább mozgólépcsőkre és alagutakra lenne szükség. Úgy vélekedett, a Kossuth Lajos utcában a felszíni zebrák borzasztó nagy károkat okoznak az épületekben is.
A DK kritikáját akár magamra is vehetem, hisz a BKK 2014-ben alakította ki a zebrákat a Ferenciek terén. A helyzet itt is ugyanaz, mint a Blahán: a mértékadó kapacitást az Astoria csomópont határozza meg, és azon múlik, hogy mennyi ideig lehet zöld a Kossuth Lajos utcának, hogy a keresztező kiskörúti forgalomnak mennyi zöldidő jut. Mindkét tengelyen tömegközlekedés is jár, ez egy érdemben a belváros közúti áteresztőképességét meghatározó csomópont – de az autókat nem a gyalogosok, hanem a keresztező közúti forgalom »akadályozza«. Tehát, a Ferenciek terei zebrának az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy mekkora a dugó - azt a felvetést pedig józan ésszel értelmezni sem tudom, hogy milyen »borzasztó nagy károkat« okoznak a zebrák (!) az épületekben
– hangsúlyozta a közlekedési szakértő.
„A dugókat tehát nem a gyalogosok, hanem maga az autóforgalom, a túlzott motorizáció okozza. Teljes tévút a gyalogosközlekedés és a belvárosi zebrák ellen háborút indítani az autóforgalom nevében, úgy környezetvédelmi és klímavédelmi, mint közlekedéspolitikai szempontból” – hangsúlyozta Vitézy.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre