Kiakadtak az álláshirdetésen: dohányost nem vesznek föl

Sokszor látunk olyan hirdetéseket, hogy „fiatal és csinos lányokat” keresnek recepcióba, vagy olyat, ahol elvárás a jó fizikum, de vajon hol van pontosan a határ a munka által megkövetelt tulajdonságok és a diszkrimináció között?

Most a háború olyan álláshirdetések körül tört ki az interneten, amelyekben kikötötték, hogy dohányosokat nem vesznek fel.

„Legközelebb vajon az lesz a kérdés, hogy van-e macskám, mert azt a főnök nem szereti?” – kérdezte egy hozzászóló.

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

Mostanában egyre több hihetetlen ötlettel állnak elő a munkáltatók, amikor munkaerő-keresésre adják a fejüket. Azonban kérdéses, hogy milyen mélységekig mehetnek el, és pontosan mi számít még elfogadható „kizáró oknak”, ha egy álláshirdetésről van szó. Kezdenek megsokszorozódni az olyan álláshirdetések, ahol valamilyen egészen diszkriminatív feltételt tesznek, például azt, hogy csak nem dohányzó kollégát keresnek. Ezzel kapcsolatban pedig el is indult a kommentháború egy poszt alatt:

– tette fel a kérdést egy férfi, amire kapott hideget-meleget is, például volt, aki szerint semmi köze hozzá a munkáltatónak, de olyan is, aki jobban felügyelné a dohányosokat:

Milyen bánásmódban kell részesülnünk a munkahelyünkön?

Több olyan álláshirdetéssel is találkozhatunk, amiben ténylegesen leírják, hogy nem lehet dohányozni: „Konditerembe keresünk egy fő lányt pultos, recepciós munkakörbe, főállásba. Előképzettség nem szükséges, a dohányzás kizáró ok.” Azonban mit tehetnek akkor, ha felvettek, de mi mégis dohányzunk?

Érdemes tudni, hogy ha már egy adott munkahelyen dolgozunk, akkor véd minket a törvény, hiszen: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport bármely helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt (jelen esetben a dohányzás) kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más személy vagy csoport (jelen esetben a nem dohányzók) részesül, részesült vagy részesülne. Tehát a dohányosokat csak azért nem lehet a munkahelyen szankcionálni vagy hátrányosan megkülönböztetni, mert dohányoznak, ez jogellenes lenne a munkáltató részéről. 

Kikötheti-e a munkáltató, hogy csak nem dohányzókat vesz fel?

A törvény több esetben védi a munkavállalót, ugyanis nem lehet sem az életkora, a neme, nemi identitás vagy szexuális irányultsága miatt elutasítani valakit. Nem köthető ki továbbá a bőrszín, a nemzetiség vagy az anyanyelv sem, ahogy azért sem érhet valakit hátrányos megkülönböztetés, mert anya vagy éppen párkapcsolatban él, sőt a terhes nőket sem lehet a terhességre hivatkozva elutasítani egy interjún. Ha azonban a felsoroltak miatt mégis negatív választ kapnánk egy munkáltatótól, érdemes az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságot megkeresni.

Vannak viszont olyan vitatott tulajdonságok és helyzetek, amelyek akár beférnének a felsoroltak közé az egyéb kategóriába, mégis ezekről egyértelműen nem rendelkezik törvény. Ilyen a dohányzás megkülönböztetése is, de ide tartozhat például a tetoválás vagy a különleges hajszínekre vonatkozó diszkrimináció. Így ha kétes esettel kerülnénk szembe, mindenképp érdemes felkeresni az EBFF-et, akik bizonyosan tudnak tájékoztatást adni a konkrét helyzetre vonatkozóan.