Eltűnt egy kutatóbúvár a Jósvafő határában nyíló Kossuth-barlangban. A társai szerint igen tapasztalt és megbízható Márton keresése még a hétfői Bors lapzártája idején is tartott. A szakemberek bíznak benne, hogy a fiatal férfinak sikerült száraz területre jutnia, ugyanis víz alatt aligha élhette túl a merülést.
Márton a társai szerint tapasztalt és precíz búvár. Megbízható tudással rendelkezik, ezért kizártnak tartják, hogy szakmai mulasztást követett el, amikor egy kutatómerülés során vasárnap eltűnt. A keresésében mintegy 50 barlangi mentőbúvár vett részt, a Bors hétfői lapzártáig azonban nem került elő. Hogy egy búvár légzőpalackja mennyi időre elég, az többek között attól függ, hogy az illető milyen mélyre merül, de sokat számít a gáz összetétele, illetve a búvár idegállapota is. Tíz méter mélyen alapvetően egy palacknyi gáz másfél órára is elég lehet, ennél mélyebben az időtartam a nyomásváltozás mértékében csökken. Ugyancsak nem nehéz elképzelni, hogy amennyiben a búvár megijed és felgyorsul a légzése, az ugyancsak ronthat az esélyein. A profik természetesen tudják, hogy semmilyen körülmények között nem szabad pánikba esniük, de kérdés, hogy extrém helyzetben ezt mennyire tudják betartani.
A Kossuth-barlangot az 1950-es években tárták fel először. A végpontjának sokáig az úgynevezett Reménytelen szifont tartották, a járatot aztán 2009-ben az Amphora Búvár Klub kutatói úszták át először.
„A barlang első szakasza sem sétálós, hanem inkább mászós-kúszós. Azután egy 150 méter hosszú és 30 méter mély, víz alatti szakasz következik, majd ismét száraz, szakszóval légteres terület következik. Az érintett csoport a harmadik víz alatti rész végén, mintegy 40 méteres mélységben végzett feltárókutatást” – mondta a klub egyik vezetője a Borsnak. A szakember hozzátette: az eltűnt búvárnál levő légzőgáz bizonyára ennyi idő elteltével már nem elég a túlélésre, mégis van még remény.
„Mindenki abban bízik, hogy a társunknak sikerült egy légteres területre menekülnie.”
A vasárnap végzett kutatás a vizsgálatok eddigi adatai szerint mindenben megfelelt a protokollnak. A csoport engedéllyel ment le a barlangba, és a résztvevők is rendelkeztek a szükséges képesítéssel. Márton azonban az adott munkapontról nem tért vissza időben a biztosítóbúvár mellé, ezért utóbbi azonnal elkezdte keresni. Ismert járatszakaszban nem találta, viszont időközben az ő palackja is ürülni kezdett, ezért fel kellett mennie a felszínre tölteni. A csoport az éjszaka folyamán ment vissza a barátjukért. A szakértők feltételezik, hogy miután Márton betért egy adott szakaszra, ott bekövetkezett egy omlás. A barlangban egyébként van egy vezetőkötél, a kutatóknak rendszerint azt kell követniük. Amennyiben egy búvár egy olyan szakaszba megy, ahol ember még nem járt előtte, értelemszerűen neki kell ezt a biztonsági eszközt rögzítenie. Márton esetében is erről volt szó.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre