Jogsértő Karácsony Gergelyék cenzúrarendelete: nem tilthatja az ingyenes lapok terjesztését

Budapest Főváros Kormányhivatala törvénysértőnek minősítette a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat által megszavazott, ingyenes lapokra vonatkozó rendeletmódosítást, amellyel kapcsolatban törvényességi felhívást is kibocsátottak a fővárosnak – értesült a Magyar Nemzet. A kormányhivatalnak a Mediaworks Hungary Zrt. október 21-i beadványára küldött értesítésben kifejtették: hivatalból elvégezték a rendelet törvényességi szempontú felülvizsgálatot a főváros tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása kapcsán, és a jogsértő helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében törvényességi felhívást bocsátottak ki.

Az önkormányzati rendelet – amelyet Karácsony Gergely főpolgármester DK-s helyettese, Gy. Németh Erzsébet, és a Zuglót vezető Horváth Csaba (MSZP) jegyzett – a közterület-használati hozzájárulás fejében „legalább” négy oldalt követelt az ingyenesen osztogatott lapokból a főváros számára. Ráadásul a városvezetés kizárólagos döntése lett volna a minden egyes lapszámban elhelyezett négy oldalnyi „közérdekű” tartalmat.

A jogsértő módosítás jelenleg a Pesti Hírlapot és a Metropolt érinti. Az utóbbit tulajdonló Mediaworks a kormányhivatal döntését követően nyilatkozatot nyújtott be a fővárosnak, amelyben jelezték, hogy nem tesznek eleget a négy oldal rendelkezésre bocsátásának, és továbbra is kérik a közterület-használati engedély megadását az újságtartók elhelyezésére, mert a kézből történő laposztás álláspontjuk szerint nem engedélyköteles.

Karácsonyék módosításának átgondolatlanságát, és életszerűtlenségét a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Lovas Dániel, valamint a másik érintett sajtóorgánum, a Pesti Hírlap tulajdonosa, Milkovics Pál is élesen bírálták.

Utóbbi a Médiapiacnak korábban úgy vélte, hogy „bizonyosan csak valamiféle félreértés” lehet a baloldali városvezetés előterjesztése, amely szerint az újság bele sem szólhat, hogy milyen tartalom kerül az átadott négy oldalra.

– Elképzelhetetlen, hogy bárhol Európában hasonló igényeket támasszanak például a több nagyvárosban is megjelenő Metro újsággal kapcsolatban. A Pesti Hírlap 12 oldalából négy elvétele 33 százalékos tartalomveszteséget jelentene, a lap 16 oldalra bővítése pedig olyan áremelkedést jelentene, amit nem tudnánk kigazdálkodni napi megjelenés mellett – fejtette ki Milkovics, hozzátéve: jelenleg is milliós összegeket fizetnek a fővárosnak azért, hogy a közterületeken osztogathassák az ingyenes lapot úgy, hogy éppen csak túl tudták élni a járvány okozta sokkot.

Az üzletember szerint az önkormányzati rendelet teljesen ellehetetlenítené a Pesti Hírlapot, amit jeleztek is a fővárosnak, és jogászok közreműködésével kezdték értelmezni az előterjesztés tartalmát és célkitűzéseit.

Milkovics arra is felhívta a figyelmet, hogy a városvezetés is ellentmondásosan nyilatkozott a módosításról, hiszen míg arról is lehetett hallani, hogy egységesen vonatkoznának minden terjesztőre a rendeletben foglaltak, Karácsony Gergely a Hvg.hu-nak adott interjúban már arról beszélt, hogy a laptulajdonosokkal külön-külön kötnének megállapodást.

Lovas Dániel szerint a rendelet inkább provokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat, s életbe léptetése a sajtószabadságba történő beavatkozási kísérletnek minősülhetne. A MÚK-elnök a Médapiacnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Szavai szerint eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója, s az sem világos, mi történne, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken.

– Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott.

Azt is életszerűtlennek nevezte, hogy a főváros egy több száz fős apparátust működtetne a négyoldalas melléklet napi menedzselésére. Még ha – folytatta – ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tennék is bele a különböző lapokba Karácsonyék, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk, nem is beszélve az éves szinten százmilliós összegre rúgó költségekről.

Lovas Dániel arra is felhívta a figyelmet: az is tisztázandó, hogy mit takar a „közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet.

– Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztotta ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértő mozzanatként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein jelentős versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje.