Jákob Zoltán ma is hálás egyetemi szobatársának: ha ő nincs, talán nem így alakul

A magyar milliárdos számára nem kis éles váltás volt, amikor a bajai középiskolás évek után Budapestre költözött és megkezdte tanulmányait a műszaki egyetemen. Jákob Zoltán az első években kollégiumban lakott, és bár gondolt rá, hogy beleveti magát az egyetemi bulik forgatagába, a szobatársa túl jól tanult, és ezzel be is kapcsolta Zoliban a versenyszellemet.

„Sosem voltam igazán szorgalmas”

„Bizonyos értelemben nagy ugrás volt Bajáról a fővárosba költözés, bár addigra már megszoktam, hogy kollégiumban élek, hiszen ez már így volt a középiskolában is. Viszonylag hamar megszerettem és meg is szoktam a budapesti nyüzsgést, és már éppen terveztem, hogy szolidan, de belecsapok a lecsóba, amikor feltűnt, hogy a szobatársam folyton csak tanul és a vizsgákra készül, és azt is láttam, hogy bőven négyes fölötti átlaggal operál. Én sosem voltam igazán szorgalmas, de a matek, az nagyon ment, és valójában nem is terveztem, hogy minden tárgyból kimagasló eredménnyel megyek végig. 

Meg is kaptam a köztársasági ösztöndíjat, amit az egyetem hallgatóinak alig egy százaléka tudott megszerezni. Ezt az eredményt igazából neki köszönhetem. Ha ő nincs, talán nem úgy alakul az életem, ahogy…” – kezdte lapunknak Jákob Zoltán, aki végül szerelme miatt hagyta ott az egyetemi koleszt és költözött be egy lakótelepi lakás kisszobájába.

Jeget az eszkimóknak…

„Szerettem az egyetemi koleszt, de a barátnőmet sokkal jobban. Ő ott maradt Baján, de végül felköltözött Budapestre, én pedig az ösztöndíjamból kibéreltem egy aprócska szobát az Árpád hídnál. A házinéni nagyon kemény és akaratos asszony volt, így sok előnyöm nem származott abból, hogy nála laktam. Vendéget nem fogadhattam, így ha együtt akartunk lenni a barátnőmmel, megoldásokat kellett találnunk” – nevetett a magyar milliárdos, aki ezekben az években tanulta meg még a „jeget is eladni az eszkimóknak”. „Egyébként az egyetem mellett már elkezdtem dolgozni is. Az újpesti piacon árultam mindent is, és ezt szó szerint értem. Voltak zöldségesstandok, húspultok és voltam én, akinél a mosóportól a tranzisztoros rádión át a tisztálkodási szerekig minden, de minden volt.” 

„Ezt a képességemet még ma is használom az üzleti életben. Persze csak akkor, ha tényleg biztos vagyok abban, hogy mindkét fél jól jár” –  kacsintott Jákob Zoli.