Esztergályos Cecília: Szeretni egész évben kell, nem csak karácsonykor!

Esztergályos Cecília – szinte hihetetlen, de – idén töltötte be a nyolcvanadik születésnapját. Az örökifjú művésznő ebből vagy negyvenet le is tagadhat, pláne annak fényében, amilyen elánnal visz véghez bármit. Legyen az színház, kert körüli munka vagy épp konyhai tevékenység, ő mint egy forgószél végig söpör a helyiségen, menet közben elintéz mindent, és olyan nyomot hagy maga után, amit nem lehet egykönnyen elfelejteni.

Potyogó könnyek 

A színésznő legkedvesebb ünnepe a karácsony, a szentestére és a családi összejövetelekre ma is úgy készül, mint egy kisgyerek. Izgatottan tervezi meg az ajándékokat, az ételeket, a programokat, mindent ő szervez, intézkedik, miközben egyetlen cél vezérli: mindenkit boldoggá tudjon tenni. A szeretet ünnepére hangolódva minden nap hajnali négykor ébred, az ételsort már előre lefőzte, nála felkészültebben senki sem várhatja a Jézuskát. Mégis van valami, amit a színésznő nem tud kordában tartani, mégpedig az érzelmeit, melyek minden szenteste magukkal ragadják őt. 

„Régen szerettem igazán, amikor kicsi gyerek voltam, és a családommal ünnepeltünk. Az volt az igazi. De természetesen nagyon szeretem, csak nagyon sokat sírok az ünnepek alatt, mert visszagondolok a múltra: a mamára és a papára. Amikor az ember ott áll a fa előtt és hallja az ünnepi zenét és csak sír és sír. Ez vagyok én karácsonykor” – nyilatkozta Esztergályos Cecília egy pár évvel ezelőtt a TV2 Mokka című műsorában. 

Az év minden napján szeretni 

A művésznő szerint a szeretet ünnepe nem arra való, hogy elhalmozzuk ajándékokkal a környezetünkben élőket, aztán a további 364 napon át nem törődünk a másikkal. Aki így él, annak szomorú lehet az élete. 

„Nálunk a karácsony úgy néz ki, hogy sürgünk-forgunk (leginkább) a konyhában, és igyekszünk a családnak és a vendégeknek felejthetetlen pillanatokat szerezni. Ez a három szó jellemző ránk: főzés, sütés, szeretés. Na de szeretés 365 napban!” – tette hozzá a színésznő, aki így folytatta: