„Elmúltak a gyerekévek”-Ma lenne 76 éves a zenészlegenda

Ihász Gábor, aki annyi, ma is játszott dalt hagyott örökül ránk – Múlnak a gyermekévek, Elsöpri a szél, Állj meg kislány és a többiek – ezen a napon született 1946-ban Zuglóban.

Labdarúgónak készült, mint a nála öt évvel idősebb bátyja, Kálmán, a 27-szeres válogatott focista, aki sajnos ma már szintén nincs közöttünk. Kedvenc gitárjával és napszemüvegével jelent meg mindenütt. Gyerekkorukban addig rúgták a labdát testvérével, míg mindketten azon kapták magukat, hogy a Vasashoz kerültek. Előbb Kálmán, aki gyorsan nevet szerezett magának, aztán Gábor is. Megvolt a tehetsége a gyepen is, vélhetően kedvelt focista maradt volna, ha el nem érkezik a pillanat egy orvos ellenőrzés képében, ekkor derült ki beteg a szíve. Még semmit nem tett le a sport asztalára, 21 éves volt csupán, amikor közölték vele: be kell fejeznie el sem kezdett sportpályafutását. Hiába akarta volna folytatni, visszavonták sportorvosi engedélyét, ami egyet jelentett az eltiltással.

De akit egyszer megcsap a sportöltözők szaga, az ott is akar maradni. Ott is maradt, igaz masszőrként. Ekkor kezdett teljesen autodidakta módon zenélni tanulni. Zenei pályafutásában két ember volt igazán fontos: Máté Péter, aki a példaképe volt és S. Nagy István, aki például a Múlnak a gyermekévek című slágerének volt a szövegírója. Dalai „csupán” az életről szólnak, de mindig úgy, hogy akár bármelyikünk is mondaná. Ő volt a popszakma első nagypapája, hiszen kislánya, Adrienn már 40 évesen unokával ajándékozta meg. Imádta lányát, az életet, családját, talán senki nem látta szomorúnak. Egyszer Cserháti Zsuzsa mondta róla: „kissé bohókás a Gábor, de imádom Őt”. Súlyos, hosszú betegség után 1989. június 29-én örökre elment. Mindössze 42 éves volt ekkor.