„A legnagyobb feeling, hogy van egy unoka„ - a nagypapaságról vallott Takáts Tamás

Takáts Tamás úszik a nagyapaság örömeiben, hiszen feleségének, Yvette-nek egyik gyermeke lassan két évvel ezelőtt szülő lett. A nagy boldogságnak pedig Tamás is élvezi a jó oldalát, hiszen belátása szerint az unokázásban a szülőség legjobb részei vannak már csak benne.

Nevelés helyett kényeztetés.

A Máté Péter-díjas magyar rock- és bluesénekes részletesen mesélt a Metropolnak arról, hogy mitől olyan izgalmas egy unoka a családban és miért gondolja úgy, hogy ez a „legnagyobb feeling”.

– A legnagyobb feeling, hogy van egy unoka. Most már lehet csak játszani a gyerekkel és a nevelésnek a terhe már nem az én feladatom. Nyugodtan lehet kényeztetni, kicsi rosszalkodásra rávenni, tehát a szülőségnek a felelőssége már nincs, viszont a gyönyörűségei megvannak – mondta az énekes.

Elkezdődött a legjobb időszak

Tamás elmesélte, hogy igyekeznek a lehető legtöbbször meglátogatni a kisfiút, akivel mostanra már beszélgetni is tudnak egy keveset.

– Amikor tehetjük, meglátogatjuk, olyan kéthetente, havonta lemegyünk és egyre jobb, mert már lassan kétéves lesz. Szerintem amíg karon ülő kisbaba, nemigen lehet vele mit csinálni, de most már lehet vele beszélgetni meg játszani – árulta el nevetve az énekes, aki igyekszik az unokájának vicces szavakat tanítani, de a kisfiú egyelőre mindennek csak az utolsó egy szótagját ismétli el.

Új lakótársat kapott

Tamásnak persze a saját gyermekei is színesítik a hétköznapjait. Nagyobbik fia, Máté például nála lakott egy rövid ideig, ami során egy igazán különleges közös programot találtak ki.

– Máté kb. egy hónapig lakott nálunk, és rendbe raktuk az összes CD-met. Még egyébként nem is készültünk el az egésszel, szóval még dolgozgatunk rajta – mondta a büszke apuka, aki hozzátette, hogy a zene is egy erős kapocs kettejük között.

– Zenélni is szoktunk együtt, mindketten Beatles-rajongók vagyunk, és két szólamban énekelni az egyik legnagyobb érzés – tette hozzá Tamás, aki azért nevetve megjegyezte, hogy mindezek ellenére alig látta a fiát. – Az egy hónap alatt alig láttuk, olyan volt, mint egy szobatárs. 27 évesen az ember olyan, mintha puskából lőtték volna ki, összevissza rohangászik, én meg inkább már otthon ülő típus vagyok, hova partizzak már?!