Sokszor egyetértően bólogatva szidunk benneteket, összekacsintunk a hátatok mögött és legyintünk rátok, de nélkületek olyanok vagyunk, mintegymondatszóköznélkül. Semmi értelmünk.

Mert valójában jó, ha a férfi vezet - és nem csak a tangóban. Akkor is, ha az a trend, hogy a független, erős nőké a világ, akiket megedzett az élet és persze számos kudarcos kapcsolat. Vallják: nekik nincs szükségük férfira, de közben szenvednek a hiányától. Pedig az összes kemény csaj valahol a lelke mélyén azt szeretné, hogy ne kelljen erősnek lennie, hogy legyen valaki, aki nála is erősebb, és aki képes őt megtartani, amikor elgyengül.

Csajok, nézzünk mélyen magunkba: sokszor mi, nők mentjük fel a felelősség alól és szedegetjük le a férfiak válláról a terhet. Amikor pedig emiatt sírunk a barátnőnk keblén, jusson eszünkbe, hogy kettős játék ez! Ugyanis hiába osztják valakire a király szerepét, ha nincs rajta a koronája, az egyszerű halandó nem tudja, ki előtt kell fejet hajtani. Vagyis tiszteljük és szeressük a férfiban a FÉRFIT, és ne heréljük ki!

Gyakran rágom Enikő barátnőm fülét, hogy rajta a világ szeme, hiszen fiút nevel és nem mindegy, milyen férfi válik belőle. Olyan, aki elviszi a terheket, bírja a felelősséget, gondoskodik, vet és arat, vagy olyan, aki a sok kemény, önálló és megmondó nő között elveszti az identitását?

Rövid, nem reprezentatív felmérést végeztem arról, hogy milyen pasira is vágyunk?

Vagyis a sztereotípiák működnek: kelletek nekünk úgy, ahogy az a nagykönyvben írva áll.

Mi nők ezerféleképpen definiáljuk, mit takar az a fogalom, hogy nő: Gyengéd, de nem gyenge. Áldozatkész, de nem áldozat. Szenvedélyes, de nem szenvedő. Bolondos, de nem bolond.

A férfiak számára viszont teljesen magától értetődő a férfilét. Fel sem merül bennük, hogy ezt meg is kellene fogalmazni, hiszen amíg mi elveszünk a részletekben, addig ők már régen tisztán látják a lényeget.

Kedves fiúk, férfiak, pasik, pasasok, hapsik, csávók, legények, férjek, testvérek, apák, nagyapák, barátok,kollégák, szerelmek, szeretők - kösz, hogy vagytok nekünk!