Sajnos az állatszaporítás virágzik és nagyon nehéz bármit is tenni ellene, én legalábbis a teljes tehetetlenséget érzem ezzel kapcsolatban. Az a véleményem, hogy aki szaporítással foglalkozik, végtelenül lusta ember, olyan, aki nem akar elmenni sehova dolgozni és ezt gondolja a legkönnyebb pénzkeresetnek.

A tisztességes állattenyésztők sokkal nehezebb helyzetben vannak, az állataik rendszeres állatorvosi felügyelet alatt vannak, rendes táppal etetnek, és természetesen rendben van a törzsköny és minden papír - megfelelnek számtalan jogszabálynak. Ez nagy költség - nem is gazdagodik meg gyorsan egy becsületes állattenyésztő, szemben a szaporítóval, aki fittyet hány minden szabályra.

Ők kihasználják a szerencsétlen, védtelen állatokat, és például az örökletes betegségek továbbadásával olyan beteg kiskutyákat „termelnek ki”, akik vagy túl sem élik a kölyökkort, vagy ha túlélik is, annyi egészségügyi problémájuk van, hogy esélyük sincs egy normális életre. Volt már nálam szaporított kutyus, akinek olyan súlyos ízületi problémái voltak a szaporítás miatt, hogy szegénynek kifordult a térde, menni sem bírt. Felelőtlen, senkiházi embernek tartom az állatszaporítókat, akik azért kínozzák szerencsétlen szuka kutyáikat, mert ők maguk egyszerűen lusták felkelni és elmenni dolgozni. A szabályozás szerintem még nem elég szigorú. Egyértelműen nem is tiltják a szaporítást. (Az állatkínzást szerencsére igen, amit persze az összes szaporító elkövet.) A büntetéseket is enyhének tartom: amikor felszámolnak egy 500 kutyás szaporítótelepet, szerintem gazdasági bűncselekménnyel is meg kellene megvádolni az elkövetőt és letöltendő börtönbüntetéssel sújtani.