Szellemjárta pályák: így néz ki Michael Schumacher utolsó nagy sikerének helyszíne – Videó

A száguldó cikrusz mezőnye évente közel húsz országba utazik el, hogy a legkülönfélébb versenypályákon, épített aszfaltcsíkon vagy városi utcákon, szűk falak között, történelmi épületek közvetlen közelében küzdjenek meg egymással. Egyesek pedig annyira jól ismerik már a pályák vonalvezetését, kanyarjainak ívét, mintha az otthonukban közlekednének. Akár csukott szemmel is végig tudnának vezetni rajta!

A Forma–1 pilótái megfordultak már Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, a Közel-Keleten, jártak Ázsia több országában, sőt Indiában és Afrikában is. Egyes pályák évtizedek óta állandó részét képezik a versenynaptárnak, mások viszont csak rövid ideig látták vendégül a világbajnoki sorozatot. Egyes egykori helyszíneken ma már semmilyen sporteseményt nem rendeznek, sőt azt is mondhatnánk, szellemjárta aszfaltcsíkká változtak!

Összegyűjtöttünk néhányat az egykori, Forma–1-es versenypályák közül, ahol már senki sem tudna versenyezni.

A valenciai utcai pálya

Spanyolország szinte a kezdetektől fogva része az autósport vérkeringésének, sőt a Spanyol Nagydíjnak ma helyet adó versenypálya, a Circuit de Catalunya sokáig a téli tesztidőszak ikonikus helyszíne is volt. A pálya 2026-ig biztosan a naptárban marad, utána azonban akár fel is válthatja a tervezett madridi, félig épített, félig utca aszfaltcsík.

Nem a madridi lesz azonban az első olyan spanyol versenyív, amely használja a már létező autóutakat is. 2008 és 2012 között az F1 mezőnye öt alkalommal is megfordult a Valencia kikötőjében felrajzolt Európa Nagydíjon. A Hermann Tilke, német sztárépítész által kitalált pálya nem aratott osztatlan sikert a versenyzők és a rajongók körében sem. A pálya vesztét azonban nem a kritikai visszajelzés, hanem a bizonytalan spanyol gazdasági helyzet okozta.

A folyamatos karbantartási, felújítási és építési munkák rengeteg pénzt felemésztettek, ami egy több millió eurós hitellel csak súlyosbította a helyzetet. A 2013-ban bezárt pálya egyes részeit elkerítették és lezárták, így még ma is látni nyomát a volt Forma–1-es pályának. Itt-ott betonfalak, rázókövek, kerítésdarabok, felfestések, és persze az épített aszfaltcsík együttesen árulkodnak a száguldó cirkusz jelenlétéről, és Michael Schumacher pályafutása utolsó dobogós helyezéséről, melyet pont itt szerzett a német legenda.

Reims-Gueux

A Forma–1 hőskorszakában, 1950-től 1966-ig Reims más pályákkal felváltva adott otthont a Francia Nagydíjnak. Hiába azonban a régmúltra visszatekintő történelem, és számtalan francia pilóta és világbajnok, ma ismét nincs a versenynaptárban francia futam. Pálya pedig lenne, persze nem a reimsi, ahol évtizedek óta senki sem járt – mármint versenyezni.

A Reims-Gueux versenypálya egy vidéki közutakból álló aszfaltcsík volt, melynek hossza 7-8 km között váltakozott a folyamatos fejlesztések, útfelújítások miatt. Kisebb-nagyobb megszakítással 1966-ig rendezték itt a Francia Nagydíjat, ám nem sokkal utána pénzügyi nehézségek miatt végleg bezárták a pályát. Az építmények egy részét azóta teljesen elbontották, de az egykori, üres boxutca és az azelőtti pályaszakasz még ma is látható-bejárható.

AVUS

A német fővárosban, Berlinben található pálya mindössze kétszer adott helyet a Forma–1-es Német Nagydíjnak, melyből az első rögtön a legelső német futam volt. A két extrém hosszúságú egyenes szakaszt két visszafordító köti össze, és mindössze négy kanyar található a közútból kialakított teszt- és versenypályán. Innen is a név, ugyanis az AVUS az Automobil-Verkehrs- Und Übungsstraße, azaz gépjármű-közlekedési- és gyakorlóút mozaikszava.

A pálya rövid volt, és a vonalvezetését sem lehetett bonyolultnak nevezni, ám mégis volt egy igazán nehéz dolog benne, mégpedig a döntött visszafordító kanyar. A kanyar dőlésszöge 43 fok volt, ami a daytonai vagy az indianapolisi aszfaltcsíknál is meredekebb. Ennek ma már csak nyomait, pontosabban az egykori kanyar ívét látni, megmaradt azonban a kerek irányítótorony épülete, melyből étterem és motel lett, valamint az egykori lelátó is – utóbbi műemléki védelem alatt áll.

Népligeti versenypálya

Az egykori, ma már nem létező versenypályák gyűjteményéből nem maradhat ki a legelső magyar aszfaltcsík, a népligeti pálya. A Forma–1 először 1986-ban érkezett Magyarországra és ma is a Hungaroringen küzdenek meg egymással a világ leggyorsabb autóversenyzői, ám a hazai autósport történetének egyik első ikonikus helyszíne Budapest közepén, a Népligetben volt.

A Forma–1 elődje, a Grand Prix-sorozat volt, ennek keretében érkezetek hazánkba 1936-ban az autóversenyzők, ám a legelső magyar futam, akárcsak sok másik verseny a világban, nem ért pontot a pilóták számára, az itt megszerzett helyezés nem számított bele a bajnokság állásába.

A népligeti pályához feljavították a már korábban megépített útburkolatot, a felrajzolt aszfaltcsík pedig öt kilométer hosszú lett, benne 11 bal, és ugyanennyi jobb kanyarral. A közönség számára lelátókat, sőt hidakat is építettek, a veszélyes szakaszokat 15 km hosszú kerítéssel elzárták a nézők elől, sőt közel 6000 darab homokzsákkal biztosították az emberek biztonságát.

Ma már csak elképzelni tudjuk, hogyan is nézhetett ki a népligeti versenypálya, ugyanis közel 100 év alatt mindennek nyoma veszett és sok helyen ismét a természet az úr.

Ha kedvet kapott a fogadáshoz, keresse fel a Szerencsejáték Zrt. Tippmix Pro oldalát, ahol azonnal fogadhat, játszhat, nyerhet.