Brutális a hideg a háború sújtotta Kijevben, tízezrek fagyoskodnak

A karbantartók folyamatosan dolgoznak, de a városvezetés és a katonai közigazgatás közlése szerint vannak olyan épületek, ahol ebben a fűtési idényben már nem tudják helyreállítani a szolgáltatást. Kijevben sokan melegedőkben próbálják átvészelni az éjszakákat – írja a Magyar Nemzet.

A kijevi katonai közigazgatás szóvivője egy televíziós interjúban közölte, hogy reggel kilenc órakor a korábban érintett 2600 épület közül még mintegy négyszázban nem állt helyre a fűtés. A Dnyiprói és a Darnyicai kerületben a csapásokat követően körülbelül 1100 lakótömb maradt fűtés nélkül, és a károk elhárítását ott egyelőre nem tudják megkezdeni – számolt be róla az Origo az Ukrinform forrásaira hivatkozva.

A szóvivő arról is beszélt, hogy külön kezelik azokat az eseteket, amikor a javítás alatt álló épületekben újabb károk jelentkeznek. Tájékoztatása szerint ez a már ismert adatokon felül további 200–300 házat érint. Közölte, hogy a két legsúlyosabban érintett kerületben sikerült biztosítani az alternatív fűtéshez szükséges áramot, és több mint kétszáz szerelőcsapat dolgozott a helyreállításon. 

Sok család továbbra is áram és fűtés nélkül, hideg lakásokban éjszakázik. A városban több mint 1500 ideiglenes melegedőt nyitottak, ahol ételt és higiéniai csomagokat osztanak. A leginkább sújtott környékekre az utolsó tüzérségi támadás után élelmiszert is szállítottak.

Folyamatosan nő azoknak a száma, akik a melegedőkbe mennek. 

A mozgáskorlátozott emberek, a nyugdíjasok és más rászoruló csoportok állami programon keresztül juthatnak segítséghez. A szóvivő közölte azt is, hogy a városi tanács kártérítést hagyott jóvá azoknak a tulajdonosoknak, akiknek a közműrendszere a tüzérségi támadásokban sérült meg. Az Ukrinform korábban azt közölte, hogy február 12-én estére mintegy ötszáz épület maradt fűtés nélkül az orosz támadások miatt. A Radio Svoboda beszámolója alapján 

Kiemelte: a szakemberek éjjel-nappal dolgoznak, hogy a fennmaradó lakótömbökben is újrainduljon a fűtés – szavait az RBC idézte.

A hivatalos adatok szerint legalább tízen vesztették életüket kihűlés következtében – erről IDE KATTINTVA, az Origo oldalán olvashat bővebben.

Kijev: nincs áram, nincs fűtés, nincs remény

A lakók különféle módszerekkel próbálják átvészelni a hideget. Sokan power bankokat, kempingfelszerelést, gázpalackokat és generátorokat szereztek be, amelyek az utcákon zúgnak az irodák és üzletek előtt. Van, aki téglákat és köveket melegít gázrezsón, más a nappaliban állít fel sátrat. 

Korábban lapunk már beszámolt a kijevi civilek mindennapjairól. Natasa Naboka januárban tízéves lányával és yorkshire terrierükkel egy takaró alatt, egy ágyban aludt. Elmondása szerint a lakásban 4–5 fok volt. A hűtőszekrény hiánya miatt az erkélyen tárolja az élelmiszert, ruháit kézzel mossa, majd a munkahelyén, egy központi szépségszalonban szárítja meg, ahol stabilabb az áramszolgáltatás. Légiriadó idején a folyosóra húzódnak, két fal közé. Férje katonaként a Harkivi területen szolgál, amelyet szintén súlyosan érintenek az áramkimaradások.

Zelenszkij emberrablói a mínuszokban is toboroznak

Újabb felvétel került elő január végén a kényszersorozásról. A videón az látható, ahogy a TCK emberei a földre tepernek egy férfit, megbilincselik, majd elszállítják, hogy a frontra küldjék.

Kijev Trojescsina negyedében, a Dnyeper bal oldalán egy fűtött sátorban gyerekek rajzolnak, miközben a felnőttek teát kortyolnak és mobiltelefonjaikat töltik. A sátrat az Unicef biztosította ideiglenes menedékként azok számára, akiknek az otthonában nincs fűtés. Natalja Pavlovna rendszeresen ide jár kétéves fiával, Danilóval. Elmondása szerint a város mára frontváros hangulatát kelti, és sokan a hideg miatt szenvednek a lakásaikban – írja az Origo.

Ballisztikus rakéták pusztították el a Darnyickai hő- és villamosenergia-erőművet, amely a bal part jelentős részét látta el. A városban rendszeressé váltak a teljes körű áramszünetek, több helyen napi három-négy órára korlátozódik az áramszolgáltatás. A helyreállítási munkákat a tartós fagy is nehezíti, a mentőcsapatok pedig folyamatos támadások mellett dolgoznak az elektromos hálózat javításán – írja a The Guardian.

Az iskolák 45 százaléka zárva van a központi fűtés hiánya miatt. 

 Egyes családok a külföldre költözést fontolgatják, mások úgy döntenek, maradnak, hogy együtt maradjon a család.

A lakók különféle módszerekkel próbálják átvészelni a hideget. Sokan power bankokat, kempingfelszerelést, gázpalackokat és generátorokat szereztek be, amelyek az utcákon zúgnak az irodák és üzletek előtt. Van, aki téglákat és köveket melegít gázrezsón, más a nappaliban állít fel sátrat. A kávézók és az állami menedékhelyek is átmeneti megoldást kínálnak, utóbbiakban ágyakat is biztosítanak.

Natasa Naboka januárban tízéves lányával és yorkshire terrierükkel egy takaró alatt, egy ágyban aludt. Elmondása szerint a lakásban 4–5 fok volt. 

Légiriadó idején a folyosóra húzódnak, két fal közé. Férje katonaként a Harkivi területen szolgál, amelyet szintén súlyosan érintenek az áramkimaradások.

Julia Po hetedik emeleti lakásában nincs áram, a lift nem üzemel, a fagy miatt vízcsövek repedtek szét, ami korábban elárasztotta az épületet. Buborékfóliával szigetelte az ajtót, az ablakokat és a szobanövényeit is. Két takaró alatt, termoruházatban alszik. Elmondása szerint az elektromos vízforralója megrepedt, és hetekig nem tudott hajat mosni.

Jelenleg a vállalat erőműveinek egyötöde kapcsolódik a hálózathoz. A fővárosi rendszer túlterhelt, mert sokan elektromos fűtőtestekkel és bojlerekkel próbálják pótolni a kieső központi fűtést, ami kiégéseket is okozott.

Az energetikai létesítmények elleni támadások folytatódtak, legutóbb Kijevre és a déli Odesszára is csapásokat mértek. Az ukrán vezetés további nemzetközi segítséget kér, különösen légvédelmi eszközöket, lőszert és az energetikai infrastruktúrát érintő tűzszünetet.

Negatívan látja Ukrajna jövőjét Vitalij Klicsko kijevi polgármester – hívja fel a figyelmet az Origo.

– hívta fel a figyelmet a korábbi nehézsúlyú bokszvilágbajnokból lett városvezető a Financial Timesnak adott interjújában.

Kijev 3,5 millió lakosa emberfeletti küzdelmet folytat a túlélésért. A hőmérséklet mínusz 20 fok alá zuhant, miközben az orosz rakéta- és dróntámadások szisztematikusan rombolják az energetikai infrastruktúrát. A város három fő erőművét, amelyek a távfűtést biztosítják, folyamatosan bombázzák.

A helyzet drámaiságát jelzi, hogy az év elején a főváros 12 ezer lakóházának fele maradt fűtés nélkül, és bár a helyreállítás folyamatos, Volodimir Zelenszkij elnök szerint még mindig ezrek fagyoskodnak.

– jellemezte Klicsko a Kijevet ért csapást.

A polgármester szavai azonban nemcsak a külső ellenségről szóltak, hanem a belső repedésekről is, amelyek az ukrán vezetést gyengítik. Klicsko és Zelenszkij viszálya nem új keletű, de a háborús krízis most a felszínre hozta a mélyben húzódó feszültségeket.

Az elnök nyilvánosan bírálta a polgármestert, amiért szerinte nem készítette fel megfelelően Kijevet a télre, és „hiányolja az intenzitást” a városvezetés munkájából. Klicsko nem maradt adós a válasszal: a közösségi médiában vágott vissza, kérdőre vonva, milyen „intenzitást” hiányol az államfő, miközben 

A politikai csatározás hátterében komoly hatalmi harc húzódik. Klicsko szerint Zelenszkij a hadiállapotot kihasználva központosította a hatalmat, gyengítve az önkormányzatokat és a decentralizáció vívmányait. A polgármester azt állítja, hogy az elnöki hivatal politikai indíttatású büntetőeljárásokkal próbálja ellehetetleníteni ellenfeleit: a háború kezdete óta mintegy ezerhatszáz eljárást indítottak, amelyek közül alig néhány jutott el a bírósági szakaszig.

Hirdetés

Különösen aggasztó Klicsko azon kijelentése, miszerint ellenzi az elnökválasztás megtartását a tűzszünet és a biztonsági garanciák hiányában.

– vélekedett, miközben Zelenszkij – igaz, nem jószántából, hanem amerikai nyomásra – már a választások és egy esetleges békeszerződésről szóló népszavazás előkészítésén dolgozik.

A Trump-adminisztráció május 15-ig adott határidőt ezek lebonyolítására, ellenkező esetben az amerikai biztonsági garanciák elvesztését helyezte kilátásba. Ez a kényszerhelyzet tovább élezi a belső konfliktusokat, miközben a civil szervetek is Klicsko ellen fordultak, kormányzási válsággal vádolva a városvezetést.

Klicsko, bár népszerűsége megkopott – egy friss felmérés szerint a válaszadók több mint fele nem bízik benne –, most tűzszünetet sürget. Nemcsak Moszkvával, hanem saját elnökével is.

– figyelmeztetett a polgármester, hangsúlyozva, hogy az országon belüli egység lenne a béke és a szabadság kulcsa. Ám amíg a kijevi elit egymással van elfoglalva, és a Nyugat irreális elvárásokat támaszt egy kivérzett országgal szemben, addig az egyszerű ukrán emberek sorsa továbbra is a sötét, fagyos lakásokban dől el, miközben államuk túlélése, Klicsko szavaival élve, nyitott kérdés marad – írja a Ripost.