A tavasz egyik legszebb és legkedvesebb virága az ibolya, persze, hogy örülünk, ha a kertünkben vagy parkokban megpillantjuk. De ha megtudjuk, mennyi mindenre jó, biztos, hogy még jobban csodálni fogjuk!
A virágán kívül a gyökere, a szára és a levele is ehető és érdemes is felhasználnunk az ételeink, italaink elkészítéséhez!
Az illatos ibolya és a borzas ibolya egyaránt gyógynövény, fő hatóanyagaik a gyökerükben található szaponinok. Az illatos ibolyát bárhol megtalálhatjuk. A borzas ibolyára erdők, sziklás gyepek környékén bukkanhatunk rá. Magját a hangyák terjesztik. Kék vagy fehér virágai kora tavasszal nyílnak. Az ibolya leveleit azonban igen könnyű összekeverni a vadon termő salátaboglárkával. Szerencsére csak virágzás előtt, hiszen a salátaboglárka sárga, sugaras virágai már kicsit sem emlékeztetnek minket az ibolyavirágokra. Legyünk óvatosak, mert a salátaboglárka a többi boglárkafajhoz hasonlóan mérgező, ám a virágzás előtt gyűjtött zsenge levelei még nem tartalmazzák a nyálkahártya- és bőrirritáló vegyületet. Szintén ne tévesszen meg minket a szobanövényként nevelt fokföldi ibolya, amely csak magyar neve szerint rokona az ibolyának, a valóságban semmi közük egymáshoz, és nem is ehető - írja a Fanny magazin.
Az ibolya gyökere enyhe hurutoldó, köptető, hörghurut, légcsőhurut esetén jó nyákoldó, különösen elhúzódó esetekben alkalmazható eredményesen. Izzasztó, lázcsillapító hatással is rendelkezik, így a megfázás és influenza időszakában nagy hasznunkra válik. A virágokból készült szirup megnyugtatja az irritált, gyulladt, fájó torkot. Ha teát készítünk belőle, akkor kakukkfűvel és ánizzsal érdemes keverni. A hűsítő és nyálkaoldó hatású ibolya száraz köhögés és fülgyulladás esetén is használható, valamint a nyirokmirigyek duzzanatát is csökkenti. A virágban található cseranyagnak köszönhetően enyhe összehúzó hatása van, így ínygyulladás esetén öblögetésre, apróbb sebekre borogatásként használhatjuk. A kék virágok antocián tartalmuk miatt antioxidáns hatással is bírnak. Érdemes belőle szemborogató főzetet is készíteni, illetve nyugtató, antiszeptikus, enyhén hashajtó szirupot is. Álmatlanság, fejfájás esetén alkalmazható a virágból készült szirup és forrázat is. A levelek forrázata pedig kitágult visszerek borogatására alkalmazható. A gyökere bélgyulladás enyhítésére kiváló gyógymód. Fájdalomcsillapító hatásának köszönhetően külsőleg és belsőleg is alkalmazhatjuk gyulladt, forró ízületekre borogatásként, vagy akár száraz, durva felületű és viszkető kiütésekre is, mint például az atópiás dermatitiszre vagy az ekcémára. A teljes növény kivonatából készült olaj fantasztikus bőrápoló, nagyon száraz, kirepedezett bőr kezelésére is használható. A szívünknek is jót tesz: Erősíti az ereket, megakadályozza a vérlemezkék összetapadását és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha csak élvezeti célból készítünk teát, akkor elsősorban a virágát és levelét használjuk, mivel a gyökér sokkal erősebb hatású. Ehhez egy teáskanálnyi szárított növényt forrázzunk le 2 dl vízzel, 10-15 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le. Naponta 2-szer 2 dl fogyasztható. Köptetőként hársfa vagy sötét erdei mézzel ízesítve étkezés után igyuk. Külsőleg alkalmazva 2 teáskanálnyi szárított növényt adjunk 2 dl vízhez. Köhögés elleni sziruphoz egy maréknyi levél és virág keverékéhez adjunk 2 dl forró – de nem lobogó – vizet, hagyjuk állni egy éjszakán át, majd szűrjük le, és keverjük össze 5 evőkanál mézzel. Bőrápoló készítéséhez egy nagy marék friss levelet öntsük fel szőlőmag olajjal, napfénytől védett helyen hagyjuk állni 4-6 hétig, közben naponta rázzuk össze, végül szűrjük le. A friss virágaival édességeket, főételeket, likőrt ízesíthetünk, díszíthetünk, kandírozva pedig tortákhoz, desszertekhez használhatjuk.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre