Könnyű követni és még éhezned sem kell, csak egy jó időbeosztásra van szükség. Az alapja egy Nobel-díjas felismerés.
Ezzel a módszerrel 16 kilót fogyott és a személyes érintettség okán vált a téma kutatójává dr. Fábián Lajos, a TritonLife Csoport alapító-elnöke és szakmai stratégiai vezetője. Módszeréhez egy Nobel-díjas tudós kutatásait vette alapul. De nem a fogyás a módszer egyetlen előnye, az egészségnek is jót tesz!
„Sokan a szakemberek közül sem tudják, hogy a 2016-os orvosi Nobel-díjat Yoshinori Ohsumi japán kutató kapta, aki már az 1960-as évektől kutatott a témában, 1988-ban alapította saját laborját, és majdnem 30 év kutatómunka után előállt az úgynevezett autofágia-elmélettel (orvosi görögből fordítva: ön-evés), ami nem más, mint a szervezetünk öntisztulási, regenerációs folyamatának jobb megértése, ami bizonyos idejű éhezés után indul be.
Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor ez azt jelenti, hogy aki állandóan eszik, annak a saját rendszerei nem végzik el a kóros sejttörmelékek, mutáns sejtek eltakarítását
– fejtette ki dr. Fábián Lajos. A szervezetben maradó „bioszemét” negatív hatással van az élettani folyamatokra. Aki azonban képes két étkezés között akár 16-18 órát is kihagyni rendszeresen úgy, hogy csak vizet, esetleg üres teát, kávét iszik, annál beindul az öntisztítás folyamata.
Az időszakos böjt a nap folyamán jó hatással van a szervezetre, hiszen csökken a testtömeg, javul az inzulinrezisztencia, normalizálódik a vérzsírszint, és még számos más előnnyel jár.
Az orvos nagyon leegyszerűsítve elmagyarázta ennek a tudományos okát is. Amíg 2,5 millió éves evolúciónk során többnyire ritkán jutottunk élelemhez, nagy szolgálatot tett az, hogy raktározásra állt be a szervezetünk, aminek egyik fő eleme az inzulin. A ma felvett tápanyagból eltett nekünk holnapra és holnaputánra glikogén és zsír formájában, majd az inzulinszint a következő étkezésig csökkent, és ekkor az inzulint termelő, a hasnyálmirigyben található béta sejtek, az úgynevezett Langerhans-szigetek sejtjei megpihentek. Az ember két-három nap múlva jutott újra élelemhez, addig nem evett. Ezalatt a szervezet lebontotta, „eltakarította” a hibás vagy elöregedett sejteket, mintegy megtisztítva önmagát. Az időszakos megszorítással ezt az állapotot idézzük fel. Persze nem kell két-három napig koplalni, a lényeg, hogy a nap során kijelölünk egy-egy időablakot az evésre és a böjtre.
Ezt elkezdhetjük 12 órás időablakkal, tehát 12 órában étkezünk – például háromszor – és a másik 12 órában nem eszünk semmit, legfeljebb kalóriamentes folyadékot fogyasztunk. Idővel, ahogy hozzászokunk, csökkenthetjük az étkezési időablak hosszát. A legnépszerűbb verzió a 16:8, vagyis 16 óra böjt és a 8 órás étkezési időablak.
Az időszakos böjt a legalkalmasabb arra, hogy kordában tartsuk a testsúlyunkat és jó néhány betegséget megelőzzünk
– hívta fel a figyelmet dr. Fábián Lajos. „Én aktív, sportos életet éltem, 50 évesen még két órán belül lefutottam a félmaratont, 600-900 kilométereket kerékpároztam nyaranta az Alpokban, télen síeltem, ősszel-tavasszal túráztam” – meséli a közel négy évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember.
Ennek ellenére nőtt a testsúlyom, romlott a vérzsír egyensúlya a szervezetemben, emelkedett a hemoglobin A1C értéke, ami a cukorbetegség előszobája.
Kollégái különböző, ilyenkor alkalmazandó gyógyszereket írtak fel neki, ám ezek nem használtak, sőt szenvedett azok mellékhatásaitól. A most 62 éves szakember 3 éve kutatja a témát, ma már 16 kilóval könnyebb, nem szed semmilyen gyógyszert, aktív életet él és jól érzi magát. Háziorvosunkkal történt egyeztetés és engedélyezés után érdemes kipróbálni!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre