Akciófilmbe illő jelenet játszódott le nemrég Pozsony egyik forgalmas kikötőjében. Egy utas a kikötői ponton és a hajótest melletti résbe zuhant, és csupán egy magyar hajós lélekjelenlétének köszönheti, hogy épségben került elő. A német férfi megható sorokkal köszönte meg megmentőjének az „új életét”.

A hajó, ahonnan a német turista a sebes sodrású Duna vizébe zuhant /Fotó: Metropol

Június 6-án a Duna második legnagyobb turistahajója, a DCS Amethyst Pozsonyban kötött ki. Az este nyugodtnak indult egy korai vacsorával, majd idegenvezetéssel a városba. Senki nem sejtette, hogy egy hajszálon múlik majd, hogy a felhőtlen program nem torkollik tragédiába. A hajó éttermében szervizmenedzserként dolgozó Kuhajda Vilmos először a Metropolnak mesélte el a szerencsésen végződött, mégis hátborzongató esetet.

Két lépés az örök sötétség

Vilmos egyik munkatársával tért vissza este 10 körül a városból, éppen akkor, amikor a vendégek is. Ekkor történt a baleset. Az egyik német utas, Wolfgang B. rossz irányba indult el, kiakasztotta a védőláncot, és egy szűk résen át egyenesen a kikötésre szolgáló vasmonstrum alá esett.

„Ez gyakorlatilag szinte egyenlő a biztos halállal, hacsak nem kiváló úszó” – emlékezett vissza Vilmos. A 75 éves férfi azonban egyáltalán nem tudott úszni, ráadásul a derekára kötött kabát lecsúszott, és gúzsba kötötte a lábát. Wolfgangnak annyi ereje még maradt, hogy egyszer segítségért kiáltson a szerkezet alól, mielőtt elnyelte volna őt a tintafekete mélység. A Dunának itt a legerősebb a sodrása, ami elérheti akár a 40 km/órát is, a folyó medre pedig 15 méter mély.

Ebbe a résbe esett bele éjszaka az idős úr /Fotó: Metropol

Vilmos azonnal a fuldokló után vetette magát

Vilmos nem tétovázott, pillanatok alatt felmérte a helyzetet, majd a fuldokló után vetette magát. Egyenesen a koromsötét résbe, aminek az alján a Duna vize rohant. Szerencsére korábban egy óceánjárón szolgált, ahol kötelező volt az életmentő-kiképzés.

„Szerencsétlent vitte a sodrás, és egy kicsit neki is csapta a ponton oldalának. Mire odaértem hozzá, már alig tudott kapaszkodni. Nagyjából 6-8 métert sodródott, ameddig el tudtam kapni” – emlékezett vissza Vilmos. – „Megtanultam, hogy nem szabad egy fuldoklónak a kezét elkapni, mert magával ránt engem is. Ezért, miután a sötétben sikerült megtalálnom, a lábammal átkulcsoltam a mellkasát, így vártuk a segítséget.”

Az igazi rémálom azonban csak ezután következett.

Kuhajda Vilmos halált megvető bátorsággal ugrott a férfi után a vízbe /Fotó: Metropol

„Akkor azt hittem, mind a ketten meghalunk”

A legénység megpróbált egy mentőövet leengedni, azonban a ponton és a hajó közötti csapda túl szűk volt ehhez. Wolfgang közben pánikba esett, és kicsúszott a mentőövből.

„Az egyik kezemmel elengedtem a keresztvasat és az utas után nyúltam. Istennek hála, sikerült visszahúzni a víz alól. Abban a pillanatban az hittem, mindketten meghalunk. Ha beszív minket a víz a másik ponton alá, akkor mindkettőnknek vége” – idézte fel borzongva Vilmos. – „Egy kézzel tartottam kettőnket és hallottam, ahogy valami reccsen a hátamban. Legalább negyedórába telt, mire kihúztak minket a Dunából. Nem vagyok rossz kondiban, de miután kiemeltek minket és elmúlt az adrenalinlöket, szinte azonnal elájultam” – emlékezett vissza a hős hajós. Nem sokkal később a német mentősök is kiértek, és ellátták Wolfgangot. Vilmost azonban nem.

„Ha Hansnak vagy Jürgennek hívnának, akkor még a Der Spiegel is foglalkozott volna az esettel” – tette hozzá Vilmos, akit az eset után fizikoterápiára küldtek. Az életmentő hős háta azonban azóta sem tökéletes, de visszatért a szolgálatba, és újra a DCS Amethyst legénységét erősíti.

„Egy új életet kaptam Öntől ajándékba”

Wolgang B., a megmentett idős úr kézzel írott levélben mondott köszönetet megmentőjének. Ezt írta:

„Ahogy én, Wolfgang B. a vízbe estem, azt gondoltam, hogy ütött az utolsó órám. Mégis – hála a bátor, életmentő közbenjárásának – egy új életet kaptam Öntől ajándékba. Szeretném megköszönni a saját és élettársam, Brigitte nevében is. Sajnos manapság nem sok olyan ember van, mint Ön, aki felebaráti szeretetből megtenné ezt. Küldeni fogunk egy levelet a cégének, amiben arra kérjük őket, hogy ismerjék el az Ön életmentő tettét. Addig is örökké hálás maradok Önnek. Őszinte híve, Wolfgang B. & Brigitte W.”

Megható levélben köszönte meg Vilmosnak az életét Wolfgang /Fotó: Metropol

A Metropol tippjei: Ezt tegyük, ha fuldoklót látunk

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának prevenciós munkatársát, Illés Zoltánt kértük, hogy mondja el, mi a teendő, ha valaki fuldoklik a közvetlen környezetünkben. A szakember a következőket tanácsolta:

  • Ha baj van, akkor álljon meg egy pillanatra! Gondolkozzon, mielőtt cselekszik!
  • Először is hívjon segítséget: szóljon azonnal a vízimentőknek! Valaki közben tartsa szemmel a bajban levőt, hogy a mentők oda tudják navigálni a segítőt!
  • Egy bajba jutott ember nem biztos, hogy tud racionálisan gondolkodni. Ezért ne ússzon oda ész nélkül, mert a fuldokló könnyen magával ránthatja!
  • Mindig álljon készen, hogy ha kell, menteni tudja magát!
  • Próbáljon kommunikálni az illetővel, ha van rá lehetőség! Az emberi hang ilyenkor nagyon sokat segíthet.
  • Próbáljon valamit a keze ügyébe juttatni, amibe belekapaszkodhat. Ez lehet egy gumimatrac vagy akár egy nagyobb ág is.