Titkos állami drogbiznisz: tonnaszám készült Magyarországon az amerikai diszkódrog

Ma már szinte hihetetlenül hangzik, de a hetvenes és nyolcvanas évek Magyarországán nemcsak gyógyszerek készültek egy budapesti gyárban, hanem olyan anyag is, amely később az amerikai éjszakai élet egyik legismertebb drogjává vált.

A történet középpontjában a budapesti Chinoin Gyógyszergyár áll. Az itt gyártott metakvalon nevű szer eredetileg nyugtató és altató gyógyszer volt. Az Egyesült Államokban azonban egyre többen nem gyógyszerként, hanem kábítószerként használták. A Quaalude néven ismert tabletták különösen a diszkók és éjszakai klubok világában váltak népszerűvé.

A Kádár-rendszer idején Magyarország látványosan jobban éltek az emberek, mint a legtöbb szocialista országban. A boltok polcai általában tele voltak, lehetett húst kapni, és a lakosság életszínvonala is magasabb volt, mint a környező országokban. Csakhogy ennek ára volt. Az ország egyre több hitelt vett fel, miközben a gazdaság egyre nehezebben termelte ki a szükséges pénzt. A vezetésnek minden lehetséges dollárra szüksége volt, hogy fenntartsa a rendszert. Egyes kutatások szerint ezért született meg az a titkos üzlet, amelynek során a metakvalonból származó hatalmas bevételek az államkasszába kerültek.

A történet egyik legérdekesebb része maga a csempészútvonal. A hivatalos papírokon a szállítmányok gyakran teljesen más vegyi anyagként szerepeltek. A termékeket először svájci cégeken keresztül mozgatták. Ebben kulcsszerepet játszott a Medimpex nevű magyar külkereskedelmi vállalat. A nyomok ezután Dél-Amerikába vezettek. A kutatások szerint kolumbiai közvetítők és drogkartellek is részt vettek a hálózatban. Egyes szállítmányok Kuba érintésével jutottak el Florida partjaihoz, ahonnan már könnyen bekerülhettek az amerikai feketepiacra.

A Vörös narkó című dokumentumfilm és több kutatás szerint a műveleteket a korabeli állambiztonság és a pártvezetés legfelsőbb körei is ismerték. A rendszer olyan méretű volt, hogy évente akár több tíz tonna metakvalon is elhagyhatta Magyarországot. A bevételek nem magánzsebekbe kerültek, hanem az államhoz folytak be.

A pénz, ami a drogbizniszből származott,  három fő célra ment

1. Hogy legyen mit enni

A vezetés attól tartott, hogy ha kiürülnek a boltok, Magyarországon is olyan zavargások törnek ki, mint Lengyelországban. Ezért a befolyó devizából finanszírozták az alapvető élelmiszerek támogatását. Így lehetett viszonylag olcsón kenyeret, húst és más alapvető termékeket vásárolni.

2. Az államcsőd elkerülésére

Az ország hatalmas adósságot halmozott fel. A dollárok egy része a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait gyarapíthatta, illetve az egyre növekvő hitelek kamatait fedezhette.

3. Luxusberuházásokra

A nyolcvanas években egymás után jelentek meg Budapest modern szállodái. A Duna-parton felépült luxushotelek nyugati turistákat vonzottak, akik kemény valutával fizettek. A cél az volt, hogy még több dollár érkezzen az országba.

A titkos üzlet azonban nem maradhatott örökké rejtve. 1980-ban fordulat következett be. Egy New York-i ügyvédi iroda figyelmeztette a magyar kereskedelmi képviseletet, hogy az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal, a DEA már pontos információkkal rendelkezik a Magyarországról érkező gyanús szállítmányokról. A magyar vezetés nehéz helyzetbe került.

Az országnak szüksége volt az amerikai kereskedelmi kedvezményekre és a Nemzetközi Valutaalap hiteleire. Egy nemzetközi botrány azonban sokkal nagyobb veszélyt jelentett volna, mint amennyi hasznot a titkos üzlet hozott, ezért leállították az exportot.

A 90-es években is több bűnügy zajlott Budapesten: