A hely, ahol 40 éve megdermedt az idő: Csernobil tragédiája máig velünk él - Galéria

Az egyik legkomolyabb atomkatasztrófa történt 1986. április 26-án az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben.  Egy áramszünet lehetséges következményeit akarták tesztelni, viszont ezt rosszul megtervezve és a biztonsági szabályzatok teljes figyelmen kívül hagyásával végezték el. Ennek során a 4-es reaktor fölött elvesztették a kontrollt, és két robbanás is bekövetkezett. A reaktorba beépített, mintegy 1700 tonna tömegű grafit a robbanás után még 10 napig égett. A felszálló hővel rengeteg radioaktív gáz és izotóp került a légtérbe, ami beborította Európát.

Csernobilban megdermedt az idő

A balesetet a kommunista párt természetesen igyekezett eltitkolni, ami kezdetben annyira jól sikerült, hogy Pripjatyban aznap négy esküvőt megtartottak. Ennek ellenére a szemtanúk beszámolói alapján már terjedtek a katasztrófáról szóló pletykák, de a város kitelepítése csak másnap, április 27-én kezdődött meg. A megkezdődő nemzetközi kérdésáradatra – amelyek azzal függtek össze, hogy Európa-szerte erős radioaktivitás mérhető – a párt kénytelen volt választ adni, és a május 1-ei ünnepségek után hivatalos bejelentést tett.

Titkolták a csernobili atomkatasztrófát

A Pripjatyból evakuált emberek nem vihették magukkal háziállataikat és semmilyen értéktárgyukat, hiszen a radioaktív por bármin képes volt megtapadni. A város ötvenezer fős lakosságát május 5-re teljesen kitelepítették, az erőmű 30 kilométeres körzetéből viszont több, mint százezer ember kényszerült otthona elhagyására.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg, legalább 40 ezer művi vetélést kapcsolnak össze a balesettel. A korai becslések 30-40 000 halálesetről szóltak, végül az ezzel összefüggő betegségekben elhunytak számát 4000-re korrigálták. A helyi lakosok hajlamosak a sugárterhelésnek tulajdonítani a rossz egészségi állapotukat és szinte valamennyi egészségügyi problémát, ezért szerintük a Csernobillal összefüggő halálesetek száma lényegesen magasabb.

A hátborzongató képek az időbe fagyott Csernobilt mutatják meg, amióta a lakosság elhagyta a várost 1986 tavaszán. A várost az atomkatasztrófa óta visszavette a természet, az ember alkotta épületek az enyészeté lettek.

Matthew Christopher, az Abandoned America fotósa a sugárzási zónába látogatott el, hogy felvételeket készítsen egy szellemvárosról.

A képre kattintva galéria nyílik!

A csernobili zónában és környékén még mindig kimutatható a sugárzás, de biztonságos keretek között. Az atomerőmű, valamint a szellemvárosként elhíresült Pripjaty pedig engedélyekhez kötött, szervezett túrákkal látogatható. Az orosz-ukrán háborúban, tavaly februárban egy orosz dróncsapásban megsérült a 4-es blokk köré épített szarkofág, szerencsére nem jutott ki radioaktív szennyeződés, de az építmény szerkezte megsérült.