Hová tűntek el a gyerekeknek szánt százmilliók? Nem tudni, hova tette az alapítvány pénzét Bódis Kriszta

A Bódis Kriszta nevével fémjelzett Van Helyed Alapítvány működésével kapcsolatban komoly kérdések merültek fel a közelmúltban. Sajtóértesülések szerint az alapítvány legalább 775 millió forint támogatás sorsával nem számolt el átlátható módon, de bizonyos adatok alapján az eltűnt összeg akár 1,15 milliárd forint is lehet.

A hírre reagált Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő, aki szerint Bódis Krisztának haladéktalanul tisztáznia kell a helyzetet.

 -  fogalmazott a képviselő.

Ferencz Orsolya hangsúlyozta: a belvárosi, józsefvárosi és ferencvárosi embereknek joguk van tudni, mi történt a gyerekeknek szánt pénzekkel, különösen akkor, ha Bódis Kriszta közéleti szerepre, sőt politikai bizalomra pályázik. 

 – mondta.

A nyilvánosan elérhető beszámolók alapján a Bódis Kriszta alapítványa, a Van Helyed Alapítvány bevételeinek jelentős része külföldi alapítványoktól érkezett:

• mintegy 500 millió forint érkezett a dán Velux Foundationtől
• 282 millió forint állami támogatást is kapott az alapítvány (nagyrészt uniós forrásból)
• továbbá kapott támogatást magánadományozóktól és cégektől is

Ugyanakkor egy másik dán szervezet, a Villum Foundation nyilvántartása szerint 1,15 milliárd forintnyi támogatás is érkezett Bódisékhoz. Ennek azonban nincs nyoma a Van Helyed nyilvános beszámolóiban.

A 2024-es pénzügyi beszámoló alapján a szervezet közhasznú tevékenységből származó bevétele összesen 234,665 millió forint volt. Ennek döntő része támogatásokból (139,615 millió forint) és adományokból (93,244 millió forint) állt össze, míg a pénzügyi műveletekből származó bevétel mindössze 1,806 millió forintot tett ki. A működés tehát egyértelműen külső forrásokra – támogatókra és adományozókra – épült.

A kiadási oldalon a szervezet 209,379 millió forintot fordított közhasznú tevékenységre. A tételek közül messze a legnagyobb összeget a szakmai programokhoz kapcsolódó bérek és járulékok tették ki, erre 140,870 millió forintot költöttek, vagyis a teljes ráfordítás több mint kétharmada személyi jellegű kifizetés volt. Emellett a működéshez és a programok üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek 30,082 millió forintot, míg a szakmai programok egyéb közvetlen költségei 29,801 millió forintot vittek el. 

Amikor egy közhasznú alapítvány kiadásainak döntő része bérekre és járulékokra megy el, az önmagában még nem jogellenes, de komoly kérdéseket vet fel a működés arányosságáról és hatékonyságáról. A civil szférában általában elvárás, hogy a támogatások és adományok minél nagyobb hányada közvetlenül a célcsoporthoz, jelen esetben például a hátrányos helyzetű gyermekekhez jusson el, és ne az apparátus fenntartására. Az, hogy kik kapták a bért pontosan és milyen munkáért nem átlátható, ahogy az sem, hogy ez hogy szolgálhatja a felzárkóztatást.  

Összességében a beszámoló azt mutatja, hogy 2024-ben a szervezet bevételei elsősorban támogatásokból és adományokból származtak, a kiadásokon belül pedig toronymagasan a bérekre és járulékokra fordított összeg volt a legnagyobb tétel, megelőzve a programok működtetésének és megvalósításának egyéb költségeit is.

Ferencz Orsolya szerint a kérdés messze túlmutat egy alapítvány belügyein:

 – fogalmazott.

Ferencz Orsolya szerint a transzparens elszámolás nem politikai támadás, hanem alapvető közéleti minimum, különösen akkor, ha valaki közbizalomra és politikai szerepre pályázik.