Orbán Viktor: Magyarország migrációmentes országként akkor tud megmaradni, ha van jó török együttműködés - Videó
Orbán Viktor a Patriótának adott interjút.
Magyar Péter gyermekvédelmi járulékot fizettetne mindenkivel
1,5 százalék minden keresőre.
2025 novemberében egy gigantikus, titkosnak szánt gazdasági anyag rázta meg a magyar közéletet: az Index nyilvánosságra hozta a Tisza Párt radikális adó- és járulékreformtervét, amelynek egyik legmeglepőbb eleme a gyermekvédelmi járulék. Magyarék 1,5 százalékos új járuléka és a családi kedvezmények visszavágása brutális terheket róna a családokra – írta meg a Mandiner.
2025 novemberében az Index nyilvánosságra hozott egy hatalmas, a Tisza Párt számára készült gazdaság- és adópolitikai tanulmánygyűjteményt. Ennek a megszorítócsomagnak – amelyet a Mandiner egy többrészes cikksorozatban mutat be – több más, a családokat és a jövedelmeket érintő intézkedés mellett van egy új eleme. Ebben a cikkünkben erre térünk ki, a gyermekvédelmi járulékra. Magyar Péterék teljesen egyértelműen brutális megszorításra készülnek.
Mit mond a dokumentum a gyermekvédelmi járulékról?
A kiszivárgott anyag szerint a járulék mértéke 1,5 százalék lenne. A dokumentum több más, családokat és gyermeknevelést érintő adó- és járulékmódosítást is tartalmaz — a családi adókedvezmények szűkítése, a kedvezmények megszüntetése, a jelenlegi kedvezmények jelentős visszavágása. Az anyag célja a baloldali-liberális szerzők szerint az, hogy radikálisan átalakítsák a közteherviselést, és ez évente több száz milliárd forintos többletbevételt hozzon az államnak.
Az Index november 25-én hozta nyilvánosságra a Tisza Párt több száz oldalas, Magyarország 2027–2035 című gazdasági konvergenciaprogramját, amely radikális átalakítást javasol a magyar adó- és járulékrendszerben. A dokumentum évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt céloz meg a jelentős adóemelésekkel, új adónemekkel és a jelenlegi kedvezmények visszavágásával. Bár Magyar Péter először azt állította, hogy a tervezet nem létezik, majd azt, hogy a mesterséges intelligencia készítette, több közgazdász – köztük Felcsuti Péter, Lengyel László és Dálnoki Áron – korábbi nyilatkozatai és aláírásszerű jelölései arra utalnak, hogy valódi, részletes szakmai anyagról van szó.
Felcsuti és Lengyel korábbi interjúi is megerősítik, hogy komoly adóreformtervek készültek a párt környezetében, Dálnoki pedig többször beszélt arról, hogy részt vesz a kormányprogram gazdasági fejezeteinek kidolgozásában. A botrányt tovább erősítette Tarr Zoltán etyeki beszéde, amelyben elismerte, hogy a Tisza választás után „radikális” intézkedéseket vezetne be, de ezekről előre nem beszélhetnek. Hasonlóan utalt a titkolt tervezetekre Ruszin-Szendi Romulusz is, aki szerint azért nem hozzák nyilvánosságra a programot, mert politikailag vállalhatatlan lenne.
A kiszivárgott anyag a közteherviselés teljes átírását vázolja: progresszív szja, a családi kedvezmények drasztikus megvágása, vagyonadó 500 millió forint felett, a biztosítók profitjának kötelező befizetése, a kisadózási formák felszámolása és számos új járulék bevezetése, köztük a 1,5%-os gyermekvédelmi hozzájárulásé. A dokumentum több pontja a társadalmi újraelosztást helyezi előtérbe, miközben a vállalkozásokra, befektetésekre és magasabb jövedelműekre jelentős terheket rakna, ami kritikusai szerint a 2010 előtti baloldali gazdaságpolitikai modellhez való visszatérést jelenti.
A járulékemelések és a kedvezménycsökkentések együtt komoly anyagi terhet jelentenének a családok számára — főleg azoknak, akik gyermeket nevelnek. Magyarország jelenlegi családtámogatási rendszere — családi adókedvezmények, egy- és többgyermekes családok kedvezményei, támogatások — az állami társadalmi politikát jellemzi. A javasolt új járulék viszont pluszköltség lenne a családok számára, tehát ellentétes az eddigi támogatási logikával. Egy 1,5 százalékos járulék minden gyermeket nevelő jövedelemadózót érintene — így a családok nettó terhei nőnének.
Ha a járulék mellett a kedvezmények és a családtámogatások is visszavágásra kerülnének, az azt jelenthetné, hogy
egy gyermeket nevelő család összességében rosszabbul járna, mint most – kevesebb maradna a zsebükben, miközben a kiadásaik nem csökkennének.
Ezért sok elemző és családvédelmi aktivista úgy értékeli a javaslatot, hogy nem gyermekvédelemről, hanem az adó- és járulékterhek növeléséről van szó.
Mit is jelentene Magyarék megszorítása a valóságban?
A járulék a munkavállaló bruttó bérének 1,5 százaléka lenne, és azt közvetlenül a munkavállaló fizetné.
- Bruttó 350 000 Ft jövedelem esetén évi 63 000 Ft,
- bruttó 550 100 Ft jövedelem esetén évi 99 018 Ft,
- bruttó 692 800 Ft esetén pedig évi 124 704 Ft terhet jelentene a gyermekvédelmi járulék.
A fenti összegek szemléltetik, hogy magában a 1,5 százalék havi szinten tipikusan 5–11 000 Ft körüli többlet lenne egy munkavállalónál (a bruttótól függően). Ha emellett csökkennek a családi kedvezmények, a veszteség gyorsan több tízezer forintra nőhet egy-egy családnál.
Súlyos demográfiai hatások
Ha a javaslat megvalósulna – vagy hasonló logika mentén készülnének hasonló tervek –, az alapjaiban változtatná meg a családokra nehezedő adó- és járulékterheket Magyarországon.
Ez nemcsak gazdasági, hanem súlyos demográfiai, társadalmi hatásokkal is járhat: a családalapítást, a gyermekvállalást, a nevelést nehezítő feltételek miatt sokak számára kevésbé lenne vonzó gyermeket vállalni.
Kritikusok szerint az elvileg „gyermekvédelmi” járulék bevezetése mellett a családtámogatások megszorítása ellentmondásos, mindemellett pedig súlyos hitelességi és bizalmi kérdéseket is felvet.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
Top hírek
Mikor is jön a Mikulás? Most kiderült!
Ezek voltak a legolvasottabb cikkek a héten!
Lenyűgöző, mire bukkantak az ókori sírban a régészek - ez az egész történelmet átírhatja!
Valódi kincseskamrára bukkantak.
Hírlevél-feliratkozás
Hírlevél-feliratkozás
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre