Magyar Péter gyermekvédelmi járulékot fizettetne mindenkivel

1,5 százalék minden keresőre.

Létrehozva: 2025.12.07.

Módosítva: 2025.12.07.

Index Magyar Péter Tisza Párt Tisza-adó gyermekvédelmi járulék terv

2025 novemberében egy gigantikus, titkosnak szánt gazdasági anyag rázta meg a magyar közéletet: az Index nyilvánosságra hozta a Tisza Párt radikális adó- és járulékreformtervét, amelynek egyik legmeglepőbb eleme a gyermekvédelmi járulék. Magyarék 1,5 százalékos új járuléka és a családi kedvezmények visszavágása brutális terheket róna a családokra – írta meg a Mandiner.

Magyar Péter gyermekvédelmi járulékot fizettetne mindenkivel

2025 novemberében az Index nyilvánosságra hozott egy hatalmas, a Tisza Párt számára készült gazdaság- és adópolitikai tanulmánygyűjteményt. Ennek a megszorítócsomagnak – amelyet a Mandiner egy többrészes cikksorozatban mutat be – több más, a családokat és a jövedelmeket érintő intézkedés mellett van egy új eleme. Ebben a cikkünkben erre térünk ki, a gyermekvédelmi járulékra. Magyar Péterék teljesen egyértelműen brutális megszorításra készülnek.

Brutális megszorítást hozhatnak Magyarék.

Mit mond a dokumentum a gyermekvédelmi járulékról?

A kiszivárgott anyag szerint a járulék mértéke 1,5 százalék lenne. A dokumentum több más, családokat és gyermeknevelést érintő adó- és járulékmódosítást is tartalmaz — a családi adókedvezmények szűkítése, a kedvezmények megszüntetése, a jelenlegi kedvezmények jelentős visszavágása. Az anyag célja a baloldali-liberális szerzők szerint az, hogy radikálisan átalakítsák a közteherviselést, és ez évente több száz milliárd forintos többletbevételt hozzon az államnak.

Az Index november 25-én hozta nyilvánosságra a Tisza Párt több száz oldalas, Magyarország 2027–2035 című gazdasági konvergenciaprogramját, amely radikális átalakítást javasol a magyar adó- és járulékrendszerben. A dokumentum évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt céloz meg a jelentős adóemelésekkel, új adónemekkel és a jelenlegi kedvezmények visszavágásával. Bár Magyar Péter először azt állította, hogy a tervezet nem létezik, majd azt, hogy a mesterséges intelligencia készítette, több közgazdász – köztük Felcsuti Péter, Lengyel László és Dálnoki Áron – korábbi nyilatkozatai és aláírásszerű jelölései arra utalnak, hogy valódi, részletes szakmai anyagról van szó.

Felcsuti és Lengyel korábbi interjúi is megerősítik, hogy komoly adóreformtervek készültek a párt környezetében, Dálnoki pedig többször beszélt arról, hogy részt vesz a kormányprogram gazdasági fejezeteinek kidolgozásában. A botrányt tovább erősítette Tarr Zoltán etyeki beszéde, amelyben elismerte, hogy a Tisza választás után „radikális” intézkedéseket vezetne be, de ezekről előre nem beszélhetnek. Hasonlóan utalt a titkolt tervezetekre Ruszin-Szendi Romulusz is, aki szerint azért nem hozzák nyilvánosságra a programot, mert politikailag vállalhatatlan lenne.

A kiszivárgott anyag a közteherviselés teljes átírását vázolja: progresszív szja, a családi kedvezmények drasztikus megvágása, vagyonadó 500 millió forint felett, a biztosítók profitjának kötelező befizetése, a kisadózási formák felszámolása és számos új járulék bevezetése, köztük a 1,5%-os gyermekvédelmi hozzájárulásé. A dokumentum több pontja a társadalmi újraelosztást helyezi előtérbe, miközben a vállalkozásokra, befektetésekre és magasabb jövedelműekre jelentős terheket rakna, ami kritikusai szerint a 2010 előtti baloldali gazdaságpolitikai modellhez való visszatérést jelenti.

A járulékemelések és a kedvezménycsökkentések együtt komoly anyagi terhet jelentenének a családok számára — főleg azoknak, akik gyermeket nevelnek. Magyarország jelenlegi családtámogatási rendszere — családi adókedvezmények, egy- és többgyermekes családok kedvezményei, támogatások — az állami társadalmi politikát jellemzi. A javasolt új járulék viszont pluszköltség lenne a családok számára, tehát ellentétes az eddigi támogatási logikával. Egy 1,5 százalékos járulék minden gyermeket nevelő jövedelemadózót érintene — így a családok nettó terhei nőnének.

Ha a járulék mellett a kedvezmények és a családtámogatások is visszavágásra kerülnének, az azt jelenthetné, hogy

egy gyermeket nevelő család összességében rosszabbul járna, mint most – kevesebb maradna a zsebükben, miközben a kiadásaik nem csökkennének.

Ezért sok elemző és családvédelmi aktivista úgy értékeli a javaslatot, hogy nem gyermekvédelemről, hanem az adó- és járulékterhek növeléséről van szó.

Mit is jelentene Magyarék megszorítása a valóságban?

A járulék a munkavállaló bruttó bérének 1,5 százaléka lenne, és azt közvetlenül a munkavállaló fizetné.

Bruttó 350 000 Ft jövedelem esetén évi 63 000 Ft,
bruttó 550 100 Ft jövedelem esetén évi 99 018 Ft,
bruttó 692 800 Ft esetén pedig évi 124 704 Ft terhet jelentene a gyermekvédelmi járulék.

A fenti összegek szemléltetik, hogy magában a 1,5 százalék havi szinten tipikusan 5–11 000 Ft körüli többlet lenne egy munkavállalónál (a bruttótól függően). Ha emellett csökkennek a családi kedvezmények, a veszteség gyorsan több tízezer forintra nőhet egy-egy családnál.

Súlyos demográfiai hatások

Ha a javaslat megvalósulna – vagy hasonló logika mentén készülnének hasonló tervek –, az alapjaiban változtatná meg a családokra nehezedő adó- és járulékterheket Magyarországon.

Ez nemcsak gazdasági, hanem súlyos demográfiai, társadalmi hatásokkal is járhat: a családalapítást, a gyermekvállalást, a nevelést nehezítő feltételek miatt sokak számára kevésbé lenne vonzó gyermeket vállalni.

Kritikusok szerint az elvileg „gyermekvédelmi” járulék bevezetése mellett a családtámogatások megszorítása ellentmondásos, mindemellett pedig súlyos hitelességi és bizalmi kérdéseket is felvet.

(RIPOST)