Ha eltűnnek a kerületek, eltűnik Budapest lelke is - a Tisza hajmeresztő ötlete felborzolta a kedélyeket

A kerületek eltörlése elsőre talán jól hangzik: kevesebb hivatal, kevesebb politikus, kevesebb papír. De ha  jobban belegondolunk, hajmeresztő az ötlet, ugyanis ha eltűnnek a kerületek, Budapest is elveszíti azt, ami miatt igazán Budapest. Nem lenne többet Zugló, Kőbánya, Csepel, Erzsébetváros vagy Budafok, csak Budapest és kész. A kerületmentes Budapest sokkal több veszélyt rejt, mint ahogy azt gondolnánk.

Ma minden kerület maga gazdálkodik: dönthet a parkokról, közvilágításról, útfelújításról, bérlakásokról.  Ha ez megszűnik, a főváros pénze egy központi kasszába kerül, és pár ember dönt arról, ki kap belőle. Kőbánya, Pesterzsébet vagy Csepel így a város szélére szorulhatna, miközben a belső kerületek járnának jól. Egy város, ahol minden pénz egy kézben van, az  nem hatékony, hanem veszélyes. Főleg, ha Karácsony kezében lenne. Mint azt a Metropol megírta, a kerületek viszi a hátukon Budapestet.

Miközben a Városháza forráshiányra panaszkodik, egyre több kerület kénytelen saját pénzből elvégezni azokat a munkákat, amelyek elvileg a főváros feladatai lennének. Budapesten útfelújítások, játszótér-felújítások, köztisztasági és zöldfelületi munkák kerülnek elvégzése a kerületiek által, a főváros gyakran kommunikációs hasznot húz belőlük.

Ez az ötlet nem csak gazdaságilag rossz, az emberek mindennapi életét, az ügyintézést is megbonyolítaná. Most mindenki tudja, hová mehet: a kerületi okmányirodába, a polgármesteri hivatalba, a helyi parkolási ügyfélszolgálatra. Ha ez eltűnik, egy gigantikus városháza maradna mindenre, több százezer ember ügyével naponta. 

Arról nem is beszélve, hogy ha nincs kerületi vezető, nincs, aki helyben képviselje az embereket. A kisebb, lokális problémák megoldása sokkal bonyolultabb lenne. Egy budai zöldügynek egy kőbányai csőtöréssel kellene harcolnia a fontossági sorrendben - extrém még belegondolni is. A kerületek azért kellenek, mert a város 23 különböző világ és mindegyik másképp él. Ha ez eltűnik, a döntések távol kerülnek az emberektől, a város pedig arctalan lesz.

A kerületek identitások is egyben.  Azon kívül hogy valaki budapesti, fontos az is a saját identitás meghatározásában, hogy hova való valaki Budapesten belül. Mert azt nem kell magyarázzuk, hogy nem ugyanazt jelenti józsefvárosinak lennei, mint hegyvidékinek. Egy erzsébetvárosi másképp gondolkodik, mint egy kispesti, és egy újpesti másra büszke, mint egy ferencvárosi. Ezt nem lehet egy tollvonással megszüntetni.

Budapesten ma is van 23 Kossuth Lajos utca. Ha megszünnek a kerületek, a címrendszer és a postázás is káoszba fulladna. Hol találkozzunk? Zuglóban, Kőbányán, vagy a belvárosban? Egy város, ahol még a címek is elveszítik jelentésüket, az  labirintus.

A kerületek megszüntetése kísértetiesen hasonlít valamire

A „kerületmentes Budapest” logikája kísértetiesen hasonlít arra, amit Brüsszel is tervez a tagállamokkal: kevesebb nemzeti döntés, több központi utasítás. Ahogy az EU-ban sokan félnek attól, hogy a brüsszeli bürokraták elveszik a nemzeti szuverenitást, úgy Budapesten is félhetünk attól, hogy a fővárosi központosítás elvenné a helyi önrendelkezést. Kőbánya, Zugló, Csepel – mind elvesztené a saját hangját, mint ahogy egy tagállam is elveszti, ha csak egy központból irányítják. Vajon véletlen egybeesésről van szó vagy ezt az ötletet is fentről súgták Brüsszel bábjának?