Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án, a nemzet gyásznapján

Az aradi vértanúk kivégzése a magyar történelem egyik legtragikusabb dátuma, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni véres megtorlások csúcspontja is egyben. Ezen a napon hajtották végre Aradon, a 13 honvédtábornok kivégzését, valamint Pesten, az Újépület udvarán az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos halálos ítéletét. 

A szabadságharc bukása és a megtorlás előzményei

Az 1848-as forradalom Magyarországon gyökeres változásokat indított el: megszülettek az áprilisi törvények, amelyek lefektették a polgári átalakulás alapjait, létrejött az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével, és megkezdődött az önálló magyar hadsereg, a honvédség felállítása.

Azonban az osztrák császári udvar nem nyugodott bele a magyar függetlenedési törekvésekbe. 1849 tavaszán és nyarán, bár a honvédsereg több győzelmet is aratott, a helyzet kedvezőtlen fordulatot vett, miután I. Miklós orosz cár több mint 200 ezer katonát küldött a Habsburgok segítségére. A túlerővel szemben a magyar haderő nem tudta tartani magát, ezért Görgei Artúr 1849. augusztus 13-án, Világosnál letette a fegyvert.

A világosi fegyverletétel után a császári hadvezetés nem mutatott kegyelmet. A magyar szabadságharc vezetőinek példás megbüntetésével kívánták elrettenteni a birodalom más népeit a hasonló törekvésektől.

Az aradi vértanúk kivégzése

A megtorlás csúcspontja 1849. október 6-án következett be Aradon, ahol 13 magyar honvédtábornokot ítéltek halálra. A tábornokok között volt magyar, német, szerb és horvát származású is, közös ügyük azonban a magyar szabadság volt.

A kivégzéseket hajnalban és kora reggel hajtották végre, feszült légkörben. A tábornokokra kötél, illetve golyó általi halál várt. A császári hatalom célja nemcsak a tábornokok életének kioltása volt, hanem a szabadságharc szellemi megtörése is. Ám a mártírok halála épp ellenkező hatást váltott ki: alakjuk a magyar nemzeti emlékezet részévé vált.

Batthyány Lajos Pesten halt meg

Ugyanezen a napon Pesten, az Újépület udvarán végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Batthyányt halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkosságot kísérelt meg, megsebesítve magát. Másnap, súlyos sérülései ellenére végrehajtották az ítéletet: golyó általi halálra módosítva az eredetileg kötél általi kivégzést.

Batthyány alakja szimbolikusan összekapcsolódik az aradi vértanúk sorsával: míg Aradon a katonai vezetők estek áldozatul, Pesten a politikai vezetés feje. Halála a nemzeti önrendelkezés megtörését jelentette.

1849. október 6. a nemzeti gyász napja Magyarországon. Ezért országszerte több helyszínen tartanak megemlékezéseket, köztük az iskolákban, valamint a határokon túlon is emlékeznek nemzeti hőseinkre.