Szupercellaviharok sújthatják Európát, ami jön, az ennek az előszele?

Az elmúlt években Európa-szerte egyre gyakrabban jelentkeznek rendkívül heves zivatarok, köztük a szupercellaviharok, amelyek hatalmas jégesővel, erős széllökésekkel és intenzív villámtevékenységgel járnak. Ezek a különleges zivatarok nagy veszélyt jelentenek a mezőgazdaságra, az infrastruktúrára, és akár az emberek életére is.

Szupercellaviharok Európában

Egy friss svájci kutatás, amelyet a Berni Egyetem és az ETH Zürich kutatói végeztek, klímamodellek segítségével vizsgálta a szupercellaviharok várható gyakoriságának változását Európában. A kutatás eredményei szerint, ha a globális átlaghőmérséklet eléri a 3 Celsius-fokos emelkedést (jelenlegi 1,4-1,5 foknál tartunk), akkor a szupercellaviharok száma jelentősen növekedhet.
Az Alpok északi oldalán jelenleg egy szezonban átlagosan körülbelül 38 szupercellavihar fordul elő, míg a déli lejtőkön mintegy 61. Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés hatására ezek a számok az északi oldalon akár 52 százalékkal, a déli lejtőkön 36 százalékkal nőhetnek. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az északi oldalon akár 58-60 alkalommal is előfordulhatnak ezek a pusztító viharok egy szezonban, míg a déli lejtőkön a szám megközelítőleg 83 eset lehet.
Ez a növekedés különösen veszélyes, hiszen a szupercellaviharok ritkák ugyan Európában, de rendkívül intenzívek és pusztítóak. A viharokhoz jellemzően hatalmas jégeső, akár tornádószerű légörvények, erős széllökések és intenzív esőzések társulnak, amelyek jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági területeken, az épületekben, illetve komoly veszélyt jelentenek az emberek testi épségére is.
Az ilyen viharok egyre gyakrabban okoznak közlekedési fennakadásokat, villamoshálózati károkat és más infrastrukturális problémákat, melyek jelentős gazdasági terhet rónak az érintett területekre. A szélsőséges időjárási események egyre nagyobb területeken okoznak problémát, így a helyi és nemzeti hatóságoknak is fel kell készülniük az egyre gyakrabban jelentkező viharokra.
A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Európa különböző országaiban eltérő a radarhálózatok sűrűsége és fejlettsége, ami megnehezíti a szupercellaviharok pontos nyomon követését és előrejelzését. Ezért fejlesztették ki a legújabb digitális klímamodelleket, amelyek részletesebb és megbízhatóbb képet adnak a várható viharok kialakulásáról és fejlődéséről.
A kutatók szerint elengedhetetlen a fejlett előrejelzési rendszerek és a hatékony védekezési stratégiák mielőbbi kialakítása, hogy minimalizálni lehessen a várható károkat és az emberi áldozatok számát. A klímaváltozás következtében a szupercellaviharok egyre intenzívebbé és gyakoribbá válása komoly kihívást jelent majd a jövőben egész Európa számára.