Pónifogat és barlangvasút: hihetetlen, hogy nézett ki a Fővárosi Állat- és Növénykert száz éve! – retró galéria

Olyan régóta fordulnak meg benne az állatok, hogy szinte fel se ismerjük, mennyit változott. Galériánkban mutatjuk, milyen is volt a Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt száz évben.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.09.10. 16:30
Fővárosi Állat- és Növénykert galéria archív

A Fővárosi Állat- és Növénykert a Városliget sokszínű éke, amely már majdnem 160 éve gyűjti össze hét kontinens legkülönfélébb állatait. Mindannyian szívesen nézzük meg a gyűrűsfarkú makikat, az oroszlánokat vagy a plafonról lógó óriás repülőkutyákat. Galériánkban mutatjuk, mennyit változott az Állatkert az évtizedek alatt!

Fővárosi Állat- és Növénykert
1959. Előtérben látható a cro-magnoni előember szobra. Ez ma is megtalálható a Fővárosi Állat- és Növénykert felújított Majomház kijáratánál. Háttérben látható a Pálmaház. Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

Több mint száz éve az élővilág gyűjtőhelye – mai napig büszkén áll a Fővárosi Állat- és Növénykert 

Mai napig szívesen látogatjuk Budapesten az állatkertet. A könnyebben felismerhető állatok, mint mondjuk az elefánt, a zsiráf és a víziló mellett néha olyan állatok is előfordulnak, amelyekről talán nem is hallottunk. Nemrégiben olvashattuk az Állatkert Facebook-oldalán, hogy újra találkozhatunk aranykezű tamarinokkal. Ez a majomfajta Dél-Amerika északi területein él, a tamarinok közül ez az egyik legismertebb faj. Ebből is látszik, hogy a budapesti állatkert a világ minden tájáról gyűjti a különleges állatokat. Néhány évvel ezelőtt a nyíregyházi állatparkban is világra jött egy ilyen majom. 

Az Állatkert 1866-ban nyílt meg Xantus János zoológus, természettudós közreműködésével. Előtte Magyarországon főleg vadaskertek voltak, amelyeket uralkodók használtak. Egyes királyoknak, így például Mátyás Királynak már az állatkert létesítése előtt volt egzotikusnak számító, Magyarországon nem őshonos állata; az igazságos Mátyás két oroszlánt kapott ajándékba a Velencei Köztársaságtól, emellett két papagájt is tartott.

Hagyományos értelemben vett állatkertet már a reformkorban is akartak alapítani Magyarországon, végül a Magyar Királyi Helytartótanács jóváhagyásával alakulhatott meg az „Állatkerti Részvénytársulat”. Xántus János mellett fontos szerepe volt a kezdeményezésben Szabó József geológus professzornak, Kubinyi Ágostonnak, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának és Gerenday Józsefnek, a Füvészkert igazgatójának is.

Sok változás történt azóta, a területet is többször átalakították, az állatállomány is sokat cserélődött, de a hangulat, hogy ilyen különleges élőlényekkel osztozunk a Földön, változatlanul megmaradt.

A budapesti állatkert elmúlt száz évét bemutató galériánk az alábbi képre kattintva nézhető végig:

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.