Telelő kedvencek - Miért nem ad pulóvert a majmokra a Budapesti Állatkert?

Tombolhat bármilyen súlyos energiaválság, az állatkert az az üzem, ami nem állhat le. Hanga Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője elárulta, hogyan fogják a nehéz időszakot, meglátogattuk a legcukibb lakókat, és bejutottunk az elefántház pincéjébe megnézni az egyedülálló termálvizes fűtésrendszert.

"Az energiaválság számunkra is kihívás, hiszen azok a változások, amik az energiaárban megjelennek, az nyilván nálunk is érzékelhető" - mondta a szóvivő, aki azt is elmesélte, hogy a szomszédos Széchenyi-fürdő miatt szerencsés helyzetben vannak.

Az állatházakat a "hőskorban" koksszal fűtötték, majd a 80-as évektől gázkazánokkal, később kondenzációs kazánokkal. Aztán jött a nagy ötlet: jó 10 éve, hogy a szomszédos Széchenyi fürdő termálvizének a "hulladékhőjét" használják fel a fűtéshez. A hőforrás így adott, de előfordul, hogy "rá kell segíteni" a fűtésre, ilyenkor újra bekapcsolják a kondenzációs gázkazánokat.

A majmokra mégsem lehet pulóvert adni

Hanga Zoltán elmondta, az állatkert folyamatosan dolgozik az energiafelhasználás csökkentésén, ami korántsem olyan egyszerű, mint egy családi házban.

"Otthon a lakásban meg lehet azt csinálni, hogy néhány fokkal lejjebb vesszük a hőmérsékletet, és pulóvert veszünk föl. Az állatkertben azonban ezt nem tudjuk megoldani, mert a majmokra mégsem lehet pulóvert adni." Mindezen felül a takarmány is alaposan megdrágult, így jövőre ezt is be kell kalkulálniuk.

A Budapesti Állatkert télen a látogatóknak próbálnak minél több beltéri programot nyújtani. Kimondottan jól jön a pálmaház és a vele összekötött akvárium, ahol a téli állatkerti séta során egy kicsit át lehet melegedni. A Varázshegyet is egy olyan nagy komplexummá alakították át, ahonnan nem kell kimenni, mert fedett folyosók kötik össze a helyszíneket. Hasonló a szavanna komplexum is.

Kvarcoltak a csimpánzok

Néha hozott vad ötleteket az élet a Budapesti Állatkertnél. Hanga Zoltán elmesélte, hogy az 50-es, 60-as években fűteni ugyan tudtak a csimpánzoknak, de mivel déligyümölcsöt nem nagyon lehetett kapni, a megfelelő D-vitaminbevitelt nem tudták biztosítani nekik. Ezért - a kor akkori divatja szerint - kvarcolást írtak elő a majmoknak. Ez úgy nézett ki, hogy megkapták a védőszemüvegüket, és ott ültek sorban a kvarclámpa előtt. Lehet, a pulóvert is megszoknák?

Gyógyvízben lubickolnak a vízilovak

Ottjártunkkor az elefántházban "társbérlő" vízilovak belső medencéjét éppen töltötték fel termálvízzel. Jusztina és Tücsök élvezettel ejtőztek, meleg habokban, de amint megláttak minket, el is kezdődött az ijesztően hatalmasra tátott szájú kunyerálás.

"A vízilovak már 30-as évek óta a Széchenyi fürdő termálvizét használják, így egy nagyon kellemes, gyógyhatású, igen egészséges vizet tudunk számunkra biztosítani" - magyarázta Zoltán. - "Van az elefántház pincéjében egy nagy keverőcsap, ami a termálvizet keveri össze a hideg vízzel, így tudjuk szabályozni a hőfokot, pont mint otthon a zuhanynál. A termálvíz erősen igénybe veszi a fővezetéket és a szerelvényeket, ezért egy hőcserélőn keresztül adja át a hőenergiát a normál víznek, ami utána az állatházakat fűti."

Megtudtuk, hogy a budapesti az egyetlen állatkert a világon, ahol 130 éve folyamatosan van víziló. 1893-ban érkezett a legendás Jónás, és azóta nem telt el nap, hogy ne lett lett volna az állatkertnek vízilova.

Az állatok is partnerek az energiatakarékosságban 

A zebrákhoz érve megtudtuk például, hogy miért láthatunk afrikai állatokat a cudar hidegben is vidáman kint legelészni, ahelyett, hogy folyamatosan a benti melegben sziesztáznának.
"Az állatkertek hőskorában a forró égövi állatokat már ősszel bezárták, és levegőtlen, rossz szellőzésű állatházakban igyekeztek őket folyamatos hőségben tartani. A múlt század elején Carl Hagenbeck, a hamburgi állatkert alapítója találta ki, hogy rácsok helyett árkokkal és megmászhatatlan műsziklákkal válasszák el az állatokat a közönségtől. Ő volt az is, aki rájött, hogy nyugodtan ki lehet engedni a trópusi állatokat hűvösebb időben, akár télen, hóban is egy-két órára, mert a friss levegő kimondottan jót tesz az egészségüknek, és meg edzetté is teszi őket. Nálunk is kijöhetnek a zebrák, az antilopok vagy az elefántok. Egyedül a zsiráfnál kell figyelni a csúszásveszélyre" - avatott be a szóvivő.

Fázott, ezért bundát húzott az antilop

Az állatok alkalmazkodásáról Zoltán egy meghökkentő történetét is megosztott velünk. Egy skandináv állatkertben járt éppen, amikor megpillantott egy ismerős antilopfajt. Még a sokat látott szakember is alig akart hinni a szemének, mivel az a példány rendkívül szőrös volt.
"Ez az antilop a trópusi környezethez szokott, de gond nélkül alkalmazkodott az északi hideghez. Fogta magát, és téli szőrt növesztett, pedig nyilván a saját trópusi környezetében ezt a képességét soha nem használta" - mesélte Zoltán.

Ünnepek alatt is remek program egy állatkerti séta

A december idén különösen mozgalmas volt, hiszen bemutatkozott az állatkert új lakója, a "magas cukiságfaktorú" dolmányos hangyász, karácsony előtt egy nappal pedig szülinapja alkalmából felköszöntötték  a gorillakölyköt.

"Az állatkert az ünnepek alatt is nyitva lesz. Sok családban szokás, hogy amíg szülők otthon a karácsonyi előkészületekkel foglalkoznak, addig a nagyszülők elhozzák sétálni az állatkertbe a gyerekeket, és amikor hazaérnek, akkor már a meglepetés várja őket" - mondta el Hanga Zoltán, hozzátéve, hogy január 1-je is forgalmas nap a Fővárosi Állat- és Növénykert életében. Minden évben nagyon sok külföldi szilveszterezik Budapesten, és amíg a magyarok homlokukon jeges tömlővel aszpirin után kotorásznak, ők az újévet az állatkert lakóival indítják.