Kirobbanó siker volt a Budapesti Digitális Polgári Kör első közösségi eseménye

Azt látom, hogy nagy igény van arra, hogy Budapestről gondolkodjunk. Nagyon sokan élünk, dolgozunk és nevelünk gyereket itt, sokan pedig azért figyelnek oda rá, mert ez a nemzet fővárosa. A Budapesti Digitális Polgári Körben számítunk mindenkire, akinek van gondolata arról, hogy hogyan lehetne ez a város élhetőbb, zöldebb és biztonságosabb, illetve méltó ahhoz, hogy a magyarok fővárosa legyen.

Ez egy olyan közösség, ahol szeretnénk, hogy a beszélgetések mellett akár kulturált viták is lennének arról, hogyan képzeljük el a jövő fővárosát a gyerekeinknek, az unokáinknak. Távlatokban van csak értelme gondolkodni, nem pedig választási ciklusokban

Azt is gondolom, hogy hallatni kell a hangunkat a digitális térben, ebben a polgári körben és azon kívül is, például ilyen élő eseményekkel, mint a mai. Azok az eredmények, amiket Budapest esetében is elértünk, nincsenek kőbe vésve, el is vehetik tőlünk. Ezért a már meglévő ötezer tagunk mellé várunk mindenkit a Budapesti DPK-ba, akik szeretik ezt a várost, és gondolatuk van Budapestről.

Egyrészt azért csatlakoztam a Budapesti Digitális Polgári Körhöz, mert budapesti lakos vagyok, lokálpatrióta, különösen Ferencvároshoz kötődöm, hiszen nagyon régóta élek itt a fővárosban és a kerületben. Úgy gondolom, minden olyan kezdeményezésben részt kell venni – akár online, akár offline –, ahol összejöhetünk: képviselők, városvezetők vagy egyszerűen olyan emberek, akik szeretik Budapestet.

Szeretnénk jobbá és szebbé tenni ezt a fővárost, hiszen sokkal jobbat és többet érdemelne, mint a jelenlegi állapota. Ezért is fontos, hogy ott legyünk, javaslatokat adjunk vagy akár kapjunk, hogy valóban változtatni tudjunk.

Ahogy a budapesti frakcióvezetők is időnként összeülnek tapasztalatot cserélni, mi is nagyon jó ötleteket és javaslatokat kapunk. Ezek segítenek abban, hogy ellenzéki frakcióként képesek legyünk - a kerületi lakosok érdekében - ellenőrizni a városvezetés munkáját, rávilágítsunk a hibákra és javaslatokat tegyünk a jobb, hatékonyabb kerületvezetésre.

Nem ezt a Budapestet szeretjük. Mi Budapestet szeretjük, és azt szeretnénk, hogy olyan legyen, amilyet megérdemel ez a gyönyörű főváros.

Azért tartom fontosnak, mert döntéshozó pozícióban vagyok a fővárosi közgyűlési tagságom okán, és nekem nagyon fontos, hogy minden észrevétel, javaslat, probléma eljusson a mi asztalunkhoz. Ha van egy Digitális Polgári Kör, akkor nemcsak a belvárosi vagy a frekventált kerületek problémái juthatnak el hozzánk, hanem egy peremkerületi, hatodik emeleten lakó nyugdíjas néni gondja is.

A Budapesti Digitális Polgári Kör a legfontosabb feladata, hogy a problémák, a szakmai érvek és javaslatok találkozzanak. Ezekből utána valós megoldást tudunk nyújtani a közgyűlésen át akár két és fél millió embernek is.

Én a Drogellenes Digitális Polgári Körnek vagyok az egyik alapító tagja. Művészként gyakran fenyeget minket az a veszély, hogy vagy az alkoholhoz, vagy a drogokhoz, vagy más tudatmódosító szerekhez nyúlnak a zenészek. A magyar közegben talán kevésbé beszélünk erről, de ha külföldi példát nézünk, Amy Winehouse a legideálisabb példa arra, hogyan tehet tönkre valakit a drog.

A művész emberek sokszor olyan dolgokat is magukra vesznek, amit nem feltétlenül kellene, és ilyenkor jön az, hogy valaki drogokhoz vagy alkoholhoz nyúl, mert azt hiszi, hogy az segít. Mi ezt szeretnénk megelőzni: kommunikációval, beszélgetéssel. Ha problémád van, mondd el, hátha tudunk segíteni, hogy ne az legyen az első lépésed, hogy valamihez nyúlsz.

Lehet, hogy csak a te fejedben olyan nagy az a probléma, a valóságban viszont nem feltétlenül. Ezért tartottam fontosnak, hogy alapító tag legyek. Művészemberként élek és dolgozom, és így is szeretnék majd egyszer meghalni. Sosem nyúltam drogokhoz, sosem voltam olyan állapotban, amit szégyellnem kellett volna. Nekem fontos, hogy segíteni tudjunk azoknak, akiknek szükségük van erre.

Fel tudnék most sorolni a húsz DPK-ból legalább tizenhármat, amibe ugyanilyen lelkesedéssel, szívvel és ötletekkel csatlakoznék be, de rá van rajzolva a homlokomra és a mellkasomra, hogy a Budapest és a Női áll a legközelebb hozzám. Ezekben találtam rá önmagamra és a közlendőmre.

A női körben nem olyan régen leültünk az alapító tagokkal, és tulajdonképpen bemutatkoztunk egymásnak. De úgy jó alaposan. Akkor és ott olyan megindító élettörténetek jöttek elő, hogy azokat azóta is dédelgetem magamban.

A Női DPK-ban nincs olyan téma, amit ne érinthetnénk a személyes sorsunkon, történeteinken keresztül. És mindannyiunknak van valamilyen kötődése Budapesthez is.

Én a vidéki DPK-nak vagyok az alapító tagja, a női DPK-ban is aktív vagyok, és a budapesti DPK-hoz is csatlakoztam – pontosan azért, mert már több mint egy évtizede Budapesten élek. Vidékiként jól látom a kontrasztot. Ez nemcsak az emberek mentalitásában mutatkozik meg, hanem a településvezetésben is.

Szerintem az ország és Európa legszebb városa Budapest, olyan értékekkel és olyan munícióval rendelkezik, amit ki kell használni. Nagyon sok kiaknázatlan terület van, ahol lehetne fejleszteni: nemcsak turisztikában, hanem a kulturális életben és a közéletben is. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy ez a város mindenki számára élhető legyen, itt nem csak jobboldaliakra vagy a liberálisokra gondolok, hanem mindenkire, ahhoz párbeszédre van szükség. A Digitális Polgári Körök ehhez tökéletes terepet adhatnak.

A legfontosabb, hogy bármelyik digitális kör, legyen az a női, a budapesti vagy a vidéki, azt az üzenetet adja: nem vagyunk egyedül. Lehet, hogy csak félévente találkozunk személyesen, de ha közben kommunikálunk egymással, már a digitális térben is érezhetjük, hogy van kibe kapaszkodni. A közösség erőt ad, erőt ad pusztán az a tudat, hogy mögöttünk vannak, velünk vannak.

Budapestiként sokszor turistává változom: lefotózom a nevezetes helyeket, újra és újra megnézem őket, és felfedezem a rejtett értékeket is. Vidékiként egykor könyvekből és a televízióból ismertem őket, ma pedig nap mint nap megélhetem, milyen gazdag város Budapest. Ezt hirdetni kell: ez egy nagyon értékes, élhető város és együtt még jobbá tehetjük