Lehet, hogy te is dopaminfüggő vagy – ezek az árulkodó jelek!

A világ számos részén az emberek olyan médiával, tevékenységekkel és ételekkel találkoznak, amelyek a dopaminszint megemelkedését okozhatják, felboríthatják az egyensúlyt, és ez hatással lehet a mentális egészségre – állítja dr. Anna Lembke, a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának pszichiátria és viselkedéstudományok professzora.

Lembke a CNN-nek beszélt arról, hogy mi a dopamin, mit csinál, és hogyan találhatjuk meg a jobb egyensúlyt.

Mi is az a dopamin?

A dopamin egy olyan vegyi anyag, amelyet az agyunk termel. Pontosabban, egy neurotranszmitter. A neurotranszmitterek teszik lehetővé az elektromos áramkörök finomhangolt szabályozását. Alapvetően az agyunk egy sor elektromos áramkör, egy sor neuronok formájában lévő vezeték, amelyek elektromos jeleket vezetnek, lehetővé téve az információfeldolgozást – az agyunk feladatát. A dopaminnak számos funkciója van, de az elmúlt nagyjából 75 évben kulcsszereplőként azonosították az öröm, a jutalom és a motiváció terén. 

A függőség egy agyi betegség, amelyben egy adott jutalmazási útvonal, az agy egy specifikus áramkörének szabályozási zavara áll fenn, és a dopamin kritikus szerepet játszik az agy jutalmazási útvonalában. 
Amikor valami megerősítő dolgot teszünk, az dopamint szabadít fel a jutalmazási útvonalon, és azt üzeni az agyunknak: ó, ez valami olyasmi, amit többet kellene csinálnod. Ez fontos a túléléshez.

Hogyan befolyásolja a dopamin a mentális egészségünket?

Az általunk létrehozott és jelenleg elérhető, rendkívül megerősítő szerek és viselkedések túlterhelik a rendszert. (Ezek) annyi dopamint szabadítanak fel egyszerre a jutalompályán, hogy az agynak alkalmazkodnia vagy kompenzálnia kell a dopaminátvitel csökkentésével.
Ennek eredményeként idővel krónikus dopaminhiányos állapotba kerülhetünk, ahol lényegében megváltoztattuk a hedonikus vagy örömteli beállítottságunkat. Most több jutalomra van szükségünk – és erősebb formákra –, nem azért, hogy jól érezzük magunkat, hanem hogy ne érezzük rosszul magunkat. És amikor nem „használunk”, akkor a függőséget okozó szerektől vagy viselkedésektől való elvonás univerzális tüneteit tapasztaljuk, mint például a 

• szorongás, 
• ingerlékenység, 
• álmatlanság, 
• diszfória,
• sóvárgás.

Mit tehetünk a dopaminhiány kezelése érdekében?

Egy lehetséges javaslat egy 30 napos absztinencia kipróbálása, amit a köznyelvben gyakran „dopamin böjtnek” neveznek – ez a választott szer vagy viselkedés elhagyását jelenti. Nem minden örömforrásról van szó, csupán a problémásnak tartott szerről vagy viselkedésformáról. A cél, hogy kiderüljön, milyen nehézséget okoz a lemondás, és hogy négy hét elteltével javul-e az általános közérzet.

Hogyan vehetünk részt kellemes dolgokban, de hagyjuk abba, mielőtt dopaminhiányba kerülnénk?

Nem arról van szó, hogy ne szabadna élvezni az életet, hanem arról, hogy szükség van az egyensúly helyreállítására – hogy az egyszerű, mindennapi örömök ismét kielégítővé váljanak. Ez azonban nem történik meg, ha valaki folyamatosan él olyan jutalmakkal, amelyek súrlódásmentesek és rendkívül hatékonyan stimulálják az agyat.

Az „önmegkötés” fogalma gyakran előkerül ebben az összefüggésben – vagyis annak a jelentősége, hogy ne vegyük körül magunkat állandóan könnyen hozzáférhető, nagy hatékonyságú, olcsó élvezetekkel. Így eleve kisebb az esély arra, hogy kialakuljon a túlzott fogyasztás vagy függőség.

Ehhez azonban tudatosságra és szándékosságra van szükség, mivel egy olyan világban élünk, amely állandóan fogyasztásra ösztönöz, és azt sugallja, hogy minél többet fogyaszt valaki, annál boldogabb lesz. Ezért fontos, hogy tudatosan tervezzük meg, miként állítunk akadályokat önmagunk és ezeknek a különféle „drogoknak” tekinthető élvezetek közé.