Amiről az amerikai kormány nem akarta, hogy tudj: titkosított dokumentumok kerültek napvilágra

1975 februárjában Ingo Swann, egy Colorado államban született férfi különös telefonhívást kapott Washington D.C.-ből. Nem ez volt az első alkalom, hogy kormányzati felkérést kapott: a CIA régóta figyelte kivételes képességeit. Swann ugyanis nem hétköznapi ember volt – a távolba látás képességével bírt, elméjében képes volt olyan helyeket megfigyelni, amelyek fizikailag távol estek tőle.

A telefonhívás után találkozott egy férfival, akit csupán Mr. Axelrod néven ismert. Fejére zsákot húztak, helikopterbe rakták, majd egy föld alatti létesítménybe vitték. Ott hangzott el a kérés, amely örökre megváltoztatta az életét: 

Swann elméjében azonnal elindult a látomás, és a Hold túlsó, sötét oldalán találta magát – azon a részen, amelyet soha nem láthatunk a Földről. Amit ott tapasztalt, az nemcsak meglepte, hanem meg is rázta. Tornyok, gépek, különféle színű fények világították be a tájat. Szokatlan formájú épületek, hidak, amelyeknek a funkcióját nem tudta meghatározni, és számos különböző méretű kupola volt látható – írja az Unilad.

A környezetben lények mozogtak – teljesen meztelenek voltak, és Swann szerint mindegyik férfinak tűnt. Azt látta, hogy éppen a holdkrátereket bányásszák. Két lény azonban hirtelen megállt, felnézett – egyenesen az ő tudatára. A férfi nem értette, hogyan lehetséges ez. A két lény rámutatott – és Swann csak egyetlenegy magyarázatot tudott elképzelni: talán nekik is fejlett pszichikai képességeik vannak.

Ingo Swann minderről 1998-ban megjelent művében számolt be. A Penetration: The Question of Extraterrestrial and Human Telepathy című könyvben részletesen ismertette a CIA-val való együttműködését és azt is, hogy a Csillagkapu Project fedőnevű titkos program keretében több mint tíz évig hallgatásra kötelezték. Swann 2013-ban halt meg, és vallomásai máig vita tárgyát képezik.

A CIA-hoz köthető, titkosított dokumentumok szerint valóban létezhetett egy olyan projekt, melynek során földönkívüli civilizációk után kutattak – és legalább egy ember állította, hogy talált is egyet. A Hold sötét oldala talán nem is olyan üres, mint amilyennek eddig gondoltuk…