Egy apáca szelleme bolyong a Margitszigeten? Hátborzongató, mik történtek itt

A Margitsziget sokak kedvence, főleg a melegebb hónapokban, amikor rengetegen szeretnek pihenni és sportolni a szigeten. Azt azonban kevesen tudják, hogy a sziget múltja miatt elátkozott lelkek bolyonghatnak a Margitszigeten, legalábbis néhány szemtanú ezt állítja. 

Egy katona és egy apáca szelleme bolyong a Margitszigeten

A város egyik legszebb zöldterülete többféle funkciót is betöltött az évszázadok folyamán. Domonkos-rendiek és premontreiek is működtek a területén, de a békés lakókat a tatár és a török is háborgatta. Nevét Árpád-házi Szent Margitról kapta, aki a szigeten töltötte életének jelentős részét. A sziget a középkorban jelentős vallási központ volt, majd a török idők után fokozatosan visszanyerte jelentőségét. Talán ezért is fordulhatott elő, hogy szürkületkor többször is láttak errefelé egy huszár vagy katona társaságában egy apáca szellemét bolyongani. 

A történetet még hátborzongatóbbá teszi, hogy régen a Margitsziget karanténszigetként működhetett a pusztító járványok idején. A félelmetes fertőző betegség, a lepra ellen több száz évvel ezelőtt így védekeztek, feltételezhetően a mai Margitszigetre zárták el a leprás betegeket. Egy érdekes kutatás szerint a „Nyulak-szigete” elnevezés is talán csak egy véletlen latin nyelvű elírás következménye lehet, mert eredetileg inkább a „Leprások-szigetének” hívták. És ez még nem minden, a szigetre vezető Margit híd évszázadok óta vonzza az öngyilkosságra készülőket is. Erről még Arany János is írt egy balladát.

Bár a sziget gyönyörű és rengetegen látogatnak ki ide, éjjel azért mégiscsak hátborzongató, ahogy kiüresedik a sziget, és csak a Duna morajlását és a város zaját lehet hallani a fák susogása mellett. Pláne, ha belegondol az ember, mi mindennek volt már tanúja a város szívében lévő Margitsziget és annak fái, épületei.