Szépek, mutatósak, de az érintésük, termésük halálos is lehet – ezek a magyar erdők legveszélyesebb növényei!

Szerencsére nincs túl sok mérgező növény a hazai erdőkben, de így is akad néhány, amit érdemes kerülni. Egyes növények érintése is bőrirritációt okozhat, bizonyos termések elfogyasztása pedig mérgezéses tüneteket okozhat. Ezekkel érdemes a leginkább vigyázni!

Egyértelműen ez a legveszélyesebb növény

A kaukázusi medvetalp (ami tulajdonképpen egy zellerféle) nedvei és levelei is furokumarint tartalmaznak, és komoly bőrgyulladást, égető kiütéseket, de akár vakságot is okozhat. Elég csak hozzáérni, a növény anyaga máris fényérzékennyé teszi a bőrt, ami után égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg a testen. Szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot okoz. Az állatokra is veszélyes, a lovak idegrendszerére például különösen rossz hatással van. Magyarországon Zirc, Szombathely, Szarvas, Cuha-völgy, Rostalló, Mátraszentimre és Túristvándi környékén találkozhatunk vele.

Ne szedj le minden gombát se!

Rengeteg ehető gomba nő a szabadban, de ha nem gombaszakértő valaki, a legjobb, ha békén hagyja a gombákat, vagy leszedés után rögtön bevizsgáltatja őket. Egyes ehető gombáknak ugyanis több mérgező alteregója is van, a legveszélyesebb ezek közül a gyilkos galóca.

Népszerű őszi dekoráció, ám mérgező

A magyal vagy krisztustövis sok fajtája nő a hazai erdőkben, a bogyójának elfogyasztása pedig egészségkárosító hatású. Legyen lila, piros, sárga vagy fekete, figyelmeztessük a gyerekeket, hogy még véletlenül se fogyasszák el, mert hányingert, hasmenést, hányást, szélsőséges esetben halált is okozhatnak.

Ebből a bogyóból pár szem már mérgez

A nadragulya hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágy szárú évelő. A bogyójából 2-3 szem is halálos lehet belőle az atropintartalma miatt. Az atropinmérgezés tünetei a következők:

• zavarodottság
• hallucináció
• szájszárazság
• bőr kiszáradása és kipirosodása
• a szívverés és a lélegzetvétel felgyorsulása
• izommerevség
• láz
• izomgörcsök.

A tűztövis termése is mérgező

A rózsafélék közé tartozó tűztövis egy díszcserje és ilyenkor ősszel igazán jól néz ki. A termése lehet piros, narancsszínű vagy sárga, és sokáig megmarad. Ezek az apró, bogyószerű termések viszont nagy mennyiségben mérgezést okoznak!

A kerti madárbirset sem ajánlott piszkálni

A tűztövishez nagyon hasonló a kinézete. Termése apró, rózsaszín vagy fényes piros, narancssárga, barna vagy fekete, és akár egész télen is a hajtásokon marad. Akárcsak a tűztövis esetében, az almabirs termése is enyhén mérgező, így csak a látványában gyönyörködjünk!

A tiszafát messziről kerüld el

A növény sötétzöld lándzsás levelei rendkívül mérgezőek, de nem csak azok, hanem a fa szinte minden része. Nyár végén és ősszel jelennek meg a növényen a bogyóra emlékeztető, élénk piros, húsos bogyók, amik édes ízűek és bár ez nem mérgező, a benne rejlő keserű mag viszont annál inkább.

A vadszőlő is kerülendő

A vadszőlő itthon inváziós (invazív) fajként terjed. A fákra, falakra vagy kerítésre is felfut, ősszel a levelei vörösre váltanak a termése pedig kékesfekete színű lesz. A kerek bogyók a szőlőre emlékeztetnek, mégsem szabad megenni, mert mérgező. Oxálsavat tartalmaz, ami nagy mennyiségben fogyasztva vesekárosodást okoz.

Farkasalmát se egyél

A közönséges farkasalma (ami nem egy alma!) évszázadokon át a népi gyógyászat egyik gyakran használt növénye volt, mára azonban kiderült, hogy súlyos vesekárosító és húgyúti rákot okozó hatása is van, ezért ne fogyasszuk!

Ezeket a növényeket is csak távolról szemléld

• Mérges szömörce: a növény olaja, az urushiol erőteljes allergiás reakciót és bőrkiütést válthat ki.
• Farkasboroszlán: a kérges és az élénk vörös színű álbogyós termése erősen mérgező.
• Csattanó maszlag: főleg a növény magja a mérgező (gyerekek számára akár már 15 szem elfogyasztása is halálos lehet), annak ellenére, hogy a növény magjából és leveleiből készítenek gyógyító kivonatokat is.
• Mocsári gólyahír: a növény minden része mérgező, különösen virágzáskor veszélyes.
• Nagyezerjófű: előfordul a Cserhátban, a Bükkben, a Mátrában, a Keszthelyi-fennsíkon és a Pilisben is – olvasható a femina.hu-n.