Hivatalosan is itt az ősz, ezt teszi veled a napéjegyenlőség

Az őszi napéjegyenlőség nemcsak egy csillagászati jelenség, hiszen az év körforgásának szimbolikus pillanata is. Maga a jelenség azt az időpontot jelöli, amikor a Föld bármely pontján egyenlő időtartamú a nappal és az éjszaka. Ez pedig azért alakulhat ki, mert a Nap sugarai ebben a pillanatban merőlegesen érkeznek az Egyenlítőre. 2024-ben szeptember 22-én, vasárnap, egészen pontosan 12:43-kor kezdődik és innentől egészen december 21-ig, a téli napfordulóig naponta átlagosan 4 percet veszítünk a napsütésből. A kérdés jogosan merül fel, hogy ez hogyan hat az életünkre és mit érdemes tudni róla. 

A napéjegyenlőség ünnepe 

A régi korok emberei is tudták már, hogy jelentős ez az esemény, ezért is kötődik hozzá számos szokás és hagyomány. A nyári mezőgazdasági munkák végét, a bőséges termésért való hálaadást, illetve az őszi munkálatok kezdetét jelenti. Nem véletlen, hogy a napéjegyenlőség ünnepe, az arról való megemlékezés szinte minden kultúrában megtalálható. 

Valahol ilyenkor a családok és közösségek összegyűltek, hogy közösen élvezzék az év termését, és megáldják azokat, hogy a tél folyamán se szenvedjenek hiányt belőle. Máshol ez a tisztítási szertartások idejét jelentette, amelyeknek az volt a célja, hogy megszabaduljanak az év során felhalmozódott negatív energiáktól. Előfordult olyan is, például az ókori civilizációkban – többek között a keltáknál és a germánoknál –, hogy áldozatokat mutattak be ekkor a bőséges termény reményében. 

A napsütéses órák száma nem csak időjárásra gyakorolt hatása miatt fontos, hiszen az emberi szervezet is megsínyli a naphiányát. Ez negatív hatással van a lelki állapotunkra, az általános közérzetünkre, ami miatt akár a betegségekre is fogékonyabbak lehetünk.