Mától hivatalosan is tavasz van, még ha az időjárás nem is olyan

Ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség napja

Egyúttal az asztrológiai év és a csillagászati tavasz kezdete, a déli féltekén pedig az őszi nap-éj egyenlőség napja is. Nap-éj egyenlőségnek azt nevezzük, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A Földön ez a nap általában március 21-én, illetve március 20-án, ritkán pedig március 19-én van. Idén március 20-án éjszaka.

130 éve hunyt el Kossuth

Kossuth Lajos a XIX. század legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása és az első magyar Iparmű-kiállítás megszervezése is. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848 októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848 novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig (1894. március 20.) harcolt a magyar ügyért.

29 éve fedezték fel a víz alatti piramisokat

1995. március 20-án egy sportbúvár tenger alatti piramisokat fedezett fel Japán partjainál, a Yonaguni szigetnél. A nagyjából 30 méteres mélységben található építményekről teljes bizonyossággal állítható, hogy nem természeti jelenségek, emberi munkával készültek. A legnagyobb nagyjából 73 méter hosszú, 25 méter széles és 13 méter magas. A szobrok vagy épületek a tudósok szerint legalább 6000 évesek.

A stencilgépet is egy magyar találta fel

Gestetner Dávid magyar származású feltaláló, az irodai sokszorosító technika fejlesztője és a stencilgép megalkotója 170 éve ezen a napon, vagyis március 20-án született Csornán. Az elemi iskolái után nagybátyja üzletében volt hentesinas, és igen fiatalon, 17 éves korában elhagyta Magyarországot. Bécsben, Amerikában alkalmi munkákból, utcai árusítóként élt, tehetségét, műszaki érzékét Londonban bontakoztatta ki az 1880-as évektől kezdve. Ebben az évben kapott szabadalmat első találmányára, a „kerekes toll”-ra, ami egy apró fogakkal ellátott kerék volt, és a papírt a kívánt mintával perforálta. Ezt az ötletet használta fel következő találmányánál, a sokszorosító gépnél. A stencilkészüléke először egy közönséges faláda volt, kézi adagolással; ezt azután több lépésben tökéletesítve jutott el az önműködő sokszorosító készülékhez. Ennek gyártására alapított üzeme hamarosan a világ egyik legnagyobb ilyen profilú gyárává fejlődött.

Esténként is érdemes ellátogatni az állatkertbe

Március 18-tól április 21-ig, azaz öt teljes héten át minden este várja a látogatókat a Tavaszi lampionvarázs a budapesti állatkertben. Egészen pontosan az állatkert területének egy részén, amely a műemléki körhinta melletti kapun át közelíthető meg. A bejáratot a márciusi időszakban 18 órakor, az áprilisi estéken pedig 18:30-kor nyitják meg, és egészen 22 óráig lehet a helyszínen tartózkodni. A lampionvarázs legfontosabb látnivalói természetesen maguk a lampionok, lampionművészeti alkotások, amelyekből több százat mutatnak be, gyakran összetett kompozíciókká állítva össze. A lampionok segítségével az alkotók változatos témákat jelenítenek meg. A legtöbb lampionfigura valamilyen „fénylény”, azaz állatokat, növényeket, mitológiai lényeket ábrázol. Akad közöttük tigris, lepke, különféle madarak és hüllők, óriáspanda, gorilla, az ember által kipusztított állatokat képviselő erszényes farkas, őstatu, de egy egész sarkvidéki tájat megelevenítő jegesmedvés, illetve a tenger élővilágát megidéző halas, rájás, medúzás összeállítás is – további információk a lampionvarázsról itt olvashatók.

Fennakadásokra kell számítani a II. kerületben

Nem lesz egyszerű az autósok dolga jó pár napig, mivel megújul a II. kerületi Kapy utca egy szakasza. Március 18-a és április 1-je között nagy felületű aszfaltozást végez a Budapest Közút a II. kerületi Kapy utca Csévi utca–Nagybányai út közötti szakaszán. A munkálatok ideje alatt a Kapy utcát a Csévi utca és a Csalán út közötti szakaszon egyirányúsítani fogják a Törökvész út irányába, a 29-es BKK-busz Hűvösvölgy irányába kerülőúton fog közlekedni a Csalán út–Csévi utcákon keresztül.

Forgalomkorlátozás lesz az V. és a XIII. kerületben

A Budapesti Rendőr-főkapitányság értesíti a járművezetőket, hogy az alábbi forgalmirend-változás lép életbe a főváros bizonyos területein. Tilos megállni 2024. március 20-án 8 órától 13 óráig Budapest V. kerületében az Akadémia utca páratlan számozású oldalán a Zoltán utca és a Garibaldi utca között. 16 órától 21 óra 30 percig pedig Budapest XIII. kerületében a Carl Lutz rakparton a Katona József utca magasságában.

Két helyen lehet vért adni a fővárosban

A Magyar Vöröskereszt weboldala szerint szerdán reggel 7 és este 7 között a Közép-magyarországi RVK Intézetben várják a véradókat a 1113 Budapest, Karolina út 19–21. szám alatt, illetve dél és 17:30 között a Sugár Üzletközpont II. emeletén (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.).

Száraz, hűvös idő lesz ma

A koponyeg.hu előrejelzése szerint szerdán sok napsütés várható, nyugaton és keleten némi gomolyfelhővel. Nem lesz csapadék. Reggel ismét lehet gyenge fagy, délutánra pedig 10-15 fok köré melegszik a levegő.