A kormányfő hétfőn tartotta esedékes gazdasági évadnyitó beszédét.
Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfői gazdasági évadnyitóján ismertette a kormány legújabb lépéseit. Az eseményen Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszédet mondott.
A magyar gazdaságnak 2021 nyarára sikerült elérnie a koronavírus-válság előtti szintet, míg a cseh gazdaságnak máig nem sikerült ezt teljesíteni – minderről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évadnyitó rendezvényén. A miniszter ezért bízik benne, hogy a következő időszakban erősödhet a hazai növekedés.
Orbán Viktor kormányfő beszéde elején elmondta, hogy az európai gazdaságpolitikának kétféle típusa van: szakszervezeti és piacalapú. A sikeres gazdaságpolitika két feltétele: egy sikeres gazdasági kormányzás és egy jó kamarai háttér.
Éppen ezért én optimista vagyok.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kormányfő szerepe a gazdaságpolitikában, hogy ne vesszen ki a „józan paraszti bölcsesség”. Sajnos egyelőre nem nekünk tartoznak, hanem mi tartozunk másoknak – tette hozzá. Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk – mondta a kormányfő. A költségvetési hiány egyelőre nem felel meg ennek. A harmadik szempont jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy van értelme dolgozni. Jobb, ha mi keresünk másokon – ez a negyedik tétel.
Most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020–2024 közöti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot
– mondta Orbán Viktor. Hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók keressenek a 2010–2019 között. A kormányfő nagy eredménynek nevezte, hogy a keleti beruházások értéke az első helyre ugrott, míg a magyaroké a negyedikre.
Orbán Viktor szerint átszabják a világ politikai és gazdasági térképét. A geopolitikai változás azért fontos, mert a világ nyugati és nem nyugati fele teljesen eltérően ítél meg bizonyos dolgokat – tette hozzá. Az utóbbira jó példa az orosz–ukrán háború. Ugyanez a helyzet a tajvani konfliktus körül is – tette hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy a geopolitika és a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdaságpolitikát.
A technológiai fejlődést is politikai szempontok határozzák meg – tette hozzá. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez az egész konfliktus hogyan végződik.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a Nyugat folyamatosan veszít a versenyképességéből, és egyelőre nem is hiszi el Európa magáról, hogy képes lesz olyan belső változásokat elindítani, ami a versenyképességet javítaná.
Az, hogy konnektivitás, vagy szétválasztás lesz-e a jövőben, az nagyban befolyásolja Magyarország lehetőségeit.
Ha együttműködés lesz, akkor mindkét világ megtalálhatja a lehetőségeit – ismertette a kormányfő. A magyar gazdaságpolitika arra tesz, hogy a két világ közötti együttműködés lesz a jövőben, és ez mozgatja a magyar külpolitikát – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor rámutatott arra, hogy a háború miatt nem tudja Európa elkerülni, hogy felfegyverkezzen.
Gyorsított hadiipari fejlesztések zajlanak, most két-három évvel előrébb van Magyarország, mint a többi európai ország. A kormányfő szerint ezt a háborút a Nyugat nem nyeri meg az oroszokkal szemben. Ez egy proxyháború. Az oroszok sem fogják megnyerni ezt a háborút a Nyugattal szemben. Mindezek alapján előbb vagy utóbb béketárgyalások lesznek – mondta a kormányfő. Nyugaton egy nagy vita van a háború kapcsán. Egyesek szerint az idő a Nyugat oldalán áll – tette hozzá.
A háború a mi nézőpontunkból, hogy az orosz határ közelebb jön-e a magyar határhoz.
Az utóbbi teljesen ellentétes a mi érdekeinkkel – tette hozzá. Előállhat az a helyzet is, hogy az oroszok csak az amerikaiakkal fognak tárgyalni, és Európa teljesen kimarad.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az előttünk lévő európai választások nagy jelentőségűek. Egyik oldalon vannak a föderalisták, míg a másikon a globalisták.
Ma egy ideológiavezérelt politizálás zajlik Európában.
Akik a legfontosabb pozíciókat elfoglalják, azok baloldali ideologikus emberek, és nem tudják egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot – mondta a kormányfő. Egy jobboldali, a valóságot jobban tisztelő politikai kurzus jöhet Európában, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy áttörés is legyen – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy még létezik a visegrádi együttműködés, főleg miniszteri szinten. Mindezek mellett a szuverenista államok együttműködése is erősödik: Szlovákia, Szerbia és Ausztria. Az utóbbi a V4 mellett jelenhet meg – tette hozzá.
A kormányfő a profitegyenlegről azt mondta, hogy annak lényege, mennyi pénz érkezik az országba, és mennyi távozik. 4-6 milliárd eurót visznek ki a külföldiek itthonról a gazdasági teljesítményük révén. Ennek nem lehet örülni, és azon kell gondolkozni, hogy mit lehet tenni, hogy minél nagyobb része itthon maradjon. Nem megoldás a zárás, mert akkor beruházások sem jönnek – ismertette a kormányfő.
A legfőbb cél, hogy a külföldön befektető magyar vállalkozásoknak 4-6 milliárd eurót kell hazahozniuk. Jelenleg a magyar vállalatok 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak vissza.
A jövőnk szempontjából a legfontosabb, hogy azokat a cégeket segítsük, akik külföldön profitot termelnek, és azt hazahozzák – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy csak úgy lehet megoldani a pénzegyenlegkérdést, ha a kifektetési politikánk sikeres lesz. A költségvetési hiányról azt mondta a kormányfő, hogy a hiányt nem lehet úgy csökkenteni, hogy bizonyos területeken visszalépünk. 2024-ben 4,5 százalékos lehet a hiány, majd 3,7 százalék, majd 2,9 százalék lehet. Ha három év alatt nem sikerül ezt teljesíteni, akkor marad még egy évünk – tette hozzá. Mindezek alapján a hiány teljesíthető.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre