Diplomáciai fórum Törökországban.
Az egész világnak, de Magyarországnak különösen fontos, hogy véget érjen a szomszédban zajló háború – mondta Orbán Viktor a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon. A miniszterelnök kiemelte: az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unió sajátjaként tekint az oroszok és az ukránok közötti konfliktusra. A kormányfő arról is beszélt: ha Donald Trump újra amerikai elnök lenne, véget érne az orosz–ukrán háború.
Rumen Radev bolgár köztársasági elnökkel tárgyalt Törökországban Orbán Viktor pénteken. Az antaliai megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügy, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. A felek kifejezték aggodalmukat az ukrán-orosz háború lehetséges kiterjedése miatt, ami helyett tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaztak, és áttekintették a magyar-bolgár gazdasági kapcsolatokat is.
Az Antalyai Diplomáciai Fórumon Recep Tayyip Erdogan elnök meghívására vesznek részt politikai és gazdasági vezetők. A török elnök nyitóbeszédében megköszönte minden országnak a legutóbbi földrengés után nyújtott segítséget, majd azt mondta: reméli, hogy a fórum segít előremozdítani a békés utak keresését a háborúban álló országok számára.
A fórumon Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is felszólalt. A kormányfő az orosz-ukrán háború kapcsán először arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak orosz és ukrán életekről van szó.
Ukrajnában nagyszámú magyar kisebbség él, akiket éppen most soroznak be a hadseregbe, és vesztik életüket a háborúban – hangsúlyozta a miniszterelnök, és leszögezte:
Bár a fórum moderátora más témára terelte volna a beszélgetést, a magyar miniszterelnök jelezte: számára a háború a legfontosabb kérdés, ha lehet beszéljenek inkább erről. Orbán Viktor ezután úgy fogalmazott: az Európai Unió egyik legnagyobb problémájának azt tartja, hogy sajátjaként tekint az oroszok és az ukránok közötti konfilktusra, és eközben nem tesz fel alapvető kérdéseket.
„Először is azt kell eldöntenünk, hogy az idő kinek az oldalán áll. Ez a legfontosabb kérdés. Ha azt gondolod, hogy az idő az ukránok, vagy nyugat oldalán áll, akkor ésszerű lehet a háború folytatása. De ha azt gondolod, hogy az idő inkább az oroszok oldalán áll, akkor inkább most azonnal véget kell ennek vetni, mert később csak rosszabb pozícióban leszünk. Én azok közé tartozok, akik szerint az idő az oroszok oldalán áll” – mondta Orbán Viktor
A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy miért lenne fontos a világ számára, hogy Donald Trump legyen ismét Amerika elnöke.
– jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy vélekedett: egy erős amerikai vezető bármilyen háborút meg tud állítani, mára pedig egyetlen esély van a békére, az pedig Donald Trump.
A magyar kormányfő bő negyedórás beszédében többször is leszögezte: Magyarország a béke pártján áll.
A fórumon a magyar külügyminisztere török és bolgár kollégájával is tárgyalt. Szijjártó Péter azt mondta: Bulgária és Törökország a következő időszakban is megbízható tranzitútvonal lesz a magyar földgázellátás számára.
„Hazánk földgázellátásának biztonsága tekintetében mind Törökországra, mind Bulgáriára nagy szükségünk lesz, mindkét ország megbízható tranzitországként viselkedett eddig, szükségünk is van rájuk, hiszen Magyarország földgázellátásának túlnyomó többsége most már déli irányból érkezik, Oroszországból Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül” – fogalmazott Szijjártó Péter.
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy tavaly Törökországgal és Bulgáriával is minden korábbinál nagyobb értékű kereskedelmi forgalmat bonyolított Magyarország.
Bulgária és Törökország a következő időszakban is megbízható tranzitútvonalat fog jelenteni a magyar földgázellátás szempontjából, ami hosszú távon biztosítja hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a törökországi Antalyában.
A tárcavezető arról tájékoztatott, hogy az Antalyai Diplomáciai Fórum első napján igen fontos kétoldalú tárgyalások zajlottak a bolgár és a török elnökkel is.
Kiemelte, hogy a két országra nagy szükség van Magyarország földgázellátásának biztosítása terén, ami minden bizonnyal így is fog maradni, mert a szállítás jórészt már a déli irányból érkezik, Oroszországból, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül.
„Mindkét ország megbízható tranzitországként viselkedett eddig (…) Hogyha ez a szállítási útvonal nem működne, akkor nagy bajban lennénk, és nem tudnánk biztosítani hazánk biztonságos földgázellátását” – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mind a bolgár, mind a török elnök világos álláspontot képviselt, s ígéretet tett arra, hogy „a következő években is megbízható tranzitútvonalként fognak szolgálni a számunkra”.
Telefonon tárgyaltunk Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel, aki azon nagyon kevesek közé tartozik a transzatlanti kollégák közül, aki érti a kárpátaljai magyarok sorsát és nehézségeit, egyúttal érzékenységet és érdeklődést mutat iránta. Ezt mindig is nagyra becsültem – írta a törökországi Antalyában tartózkodó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán péntek délután.
Mélanie Joly „gratulált Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjához, én pedig tájékoztattam arról, hogy Svédországgal közösen sikerült fontos lépéseket tenni annak érdekében, hogy újraépítsük a bizalmat a két ország között. A megkötött biztonsági megállapodásunk hozzájárul ahhoz, hogy a magyar légvédelem erős legyen és részt tudjunk venni NATO-missziókban, így az országhatáron kívül is segítve szövetségeseinket” – írta Szijjártó Péter.
Ismét óriási rekordot döntött tavaly a magyar exportteljesítmény, miközben a külkereskedelmi mérleg is nagy nyereséggel zárt, így sikerült ledolgozni az energiaárak égbe szökése miatti 2022-es veszteséget – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken ugyancsak a törökországi Antalyában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira hivatkozva, hogy noha a tavalyi meglehetősen nehéz év volt a világgazdaságban az ukrajnai háború, s az arra válaszul elrendelt szankciók által okozott áremelkedések miatt, a magyar gazdaságnak sikerült újabb hatalmas csúcsokat beállítania.
Kiemelte, hogy 2023-ban megdőlt a kiviteli rekord, hazánk még soha nem exportált annyit, mint tavaly, amikor ennek volumene 149,2 milliárd eurót tett ki, ez 4,7 százalék bővülést jelent az egy évvel korábbi számokhoz képest.
– szögezte le.
Rámutatott, hogy a magyar gazdaság eredményességének szempontjából kritikus fontosságú az exportteljesítmény.
Hangsúlyozta, hogy ugyan
„Ami pedig még talán ennél is jobb hír, hogy a külkereskedelmi mérlegünk fantasztikus, 3480 milliárd forintos plusszal zárt. Ami azt jelenti, hogy ennyivel volt több az exportunk, mint az importunk, ennyivel volt több a kivitel, mint a behozatal, vagyis gyakorlatilag 3480 milliárd forintnyi nyereséget realizált a magyar gazdaság a külkereskedelmében” – közölte Szijjártó Péter.
„Ilyen sem volt még korábban soha. Azért is nagyon fontos ez az adat, mert ezzel gyakorlatilag egyetlen esztendő leforgása alatt ledolgoztuk a veszteséget, amit 2022-ben a külkereskedelmünkben az okozott, hogy az energiaárak az egekbe emelkedtek” – tette hozzá.
„Az exportrekord és a külkereskedelmi nyereség rekordja egyértelműen a magyar emberek munkáját dicséri, a Magyarországon beruházó vállalatok beruházási döntéseit és működését dicséri” – húzta alá.
A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is munkaalapú gazdaságpolitikát fog folytatni, amelynek keretében Európa legjobb környezetét biztosítva segítik a hazánkban működő vállalatokat a termelésük, a tevékenységük további bővítésében, hogy még több magyar embernek nyújthassanak jó fizetéssel járó, megbízható munkahelyet.
„Gratulálunk Magyarországnak! Gratulálunk minden magyar embernek! Gratulálunk minden, Magyarországon működő vállalatnak. Ez közös sikerünk, egy fantasztikus exportrekord a tavalyi esztendőre” – mondta.
Továbbá üdvözölte, hogy aláírásra került az a szerződés Ankarával, amelynek alapján 2024 második és harmadik negyedévében 275 millió köbméter földgázt szállítanak Magyarországra Törökországból, így hazánk lesz az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgázt exportálnak.
„Bulgária és Törökország tehát az elkövetkező időszakban is biztonságos tranzitútvonalat fog jelenteni a magyar földgázellátás szempontjából, ez pedig hosszú távon biztosítja hazánk biztonságos ellátását, amire természetesen nagy szükségünk is van” – jelentette ki.
„Ez a két megállapodás Bulgáriával és Törökországgal tehát a hosszú távú nemzeti érdekeinket, illetve az energiaellátásunk biztonságát szolgálja” – tette hozzá. A miniszter végezetül arra is kitért, hogy tavaly megdőlt a kereskedelmi forgalom csúcsa bolgár és török vonatkozásban is.
Bulgáriával több mint kétmilliárd eurónyi, Törökországgal több mint négymilliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le Magyarország 2023-ban – tudatta.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre