Távcső nélkül is látni lehet majd a szupernóva robbanást

Lehet, hogy már ma este, de valószínűleg még a nyár vége előtt látható lesz az éjszakai égbolton a nem mindennapi jelenség, ráadásul szabad szemmel.



Megosztás
Szerző: GUY
Létrehozva: 2024.04.06.
csillagászat nóva égbolt tudomány

A csillagászat nóvának nevezi azt a látványos eseményt, amely szabad szemmel is látható lesz az északi félteke éjszakai égboltján a következő hónapokban. Ez azt jelenti, hogy a ritkán látható égi jelenséget Magyarországról is megfigyelheted majd. A nóva-kitörés néven ismert esemény olyannyira fényes lesz, hogy szabad szemmel is látható lesz majd és úgy fog tűnni, mintha egy új csillag jelenne meg az éjszakai égbolton. A NASA szerint galaxisunkban, vagyis a Tejútrendszerben elég ritkák az olyan csillagrendszerek, amelyekben ilyen robbanások történnek. Pont ettől olyan különleges a most várható nóva-kitörés.

Szabad szemmel is látható lesz, amikor bekövetkezik a nóva-kitörés, ami olyan lesz, mintha egy új csillag tűnne fel az égbolton Fotó: David Kopacz / Pexels (illusztráció)

Egy életre szóló, egyszeri megfigyelési lehetőség lehet a mostani csillagkitörés, mivel ez csak körülbelül 80 évente fordul elő!

- írja közleményében az amerikai űrügynökség. 

A csillagkitörés a Corona Borealis rendszerben történik, amely 3000 fényévnyire van a Földtől. A nóva tehát az Északi Korona csillagképben lesz látható, nagyjából egy vonalban a Lant csillagképpel és annak legfényesebb csillagával, a Vegával, attól jobbra. Becslések szerint a csillagkitörés szeptemberig bezárólag be fog következni – vagy már be is következett, csak még nem látjuk, mert nem ért ide a fénye ilyen távolságból. Amikor azonban szabad szemmel is láthatóvá válik majd, akkor olyan fényes lesz az éjszakai égbolton, mint a Sarkcsillag. Onnantól legfeljebb egy hetünk lesz arra, hogy gyönyörködhessünk benne, mielőtt ismét elhalványulna.

 

Ez történik, ha nóvát látunk

 

A nóva nem más, mint egy fehér törpéből és egy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás. Ez azért következik be, mert az egymás körül keringő égitestek közül a halott csillag, azaz a fehér törpe gázt (elsősorban hidrogént) szív el a haldokló csillagtól, azaz a vörös óriástól. Amikor a fehér törpe felszínén az így felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, aminek eredményeként termonukleáris robbanás következik be.

Az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképre kell figyelnie annak, aki látni akarja a csillagkitörést Fotó: NASA

Érdekesség, hogy a mi központi csillagunk, azaz a Nap is vörös óriásként kezdi majd meg haláltusáját, minek a végén fehér törpévé, azaz halott csillaggá változik majd. De pánikra semmi ok: ez nagyjából 5 milliárd év múlva várható. 

A nóva tulajdonképpen olyan, mintha az űrben felrobbanna egy hidrogénbomba

– mondta Bradley Schaefer, az egyesült államokbeli Louisiana Állami Egyetem fizika és csillagászat professzora. 

Ha mindezt látni is akarjuk, akkor esténként fel a fejjel! A csillagászok jóslatai szerint a most várható robbanás bármikor megtörténhet szeptemberig bezárólag és aki elmulasztja az így járt, mivel a legközelebbi alkalomig valószínűleg még vagy 80 évet kell majd várni.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás