Hatalmas felfedezés: porfelhőre bukkantak az égbolt egyik legfényesebb csillaga körül

A döbbenetes felfedezés a James Webb űrteleszkópnak köszönhető.



Megosztás
Szerző: N.T.
Létrehozva: 2023.05.09.
csillagászat űrtávcső felfedezés

Izgalom és döbbenet: csillagászok egy aszteroidaövet, valamint és egy hatalmas porfelhőt észleltek az éjszakai égbolt egyik legfényesebb és a Földhöz egyik legközelebbi csillaga körül.

Fotó: Pixabay.com (Képünk illusztráció)

A Fomalhaut néven ismert csillag a Földtől 25 fényévre, a Déli Hal csillagképben található. Bár a legjobban a déli féltekéről látható, az északi félteke nagy részéről is megfigyelhető, különösen ősszel. Nem véletlen, hogy a fényessége és a helyzete miatt mind a mai napig használják a navigációhoz. A Hubble űrteleszkóp és más műszerek korábbi megfigyelései azt mutatták, hogy a 440 millió éves Fomalhautot por és törmelék veszi körül, ugyanakkor a felvételek csupán részleges képet adtak a fiatal csillag körül keringő kozmikus anyagról.

Ám a James Webb űrteleszkóp nagy felbontású felvételei soha nem látott részletességgel leplezték le a csillag környezetét, így derült ki például az is, hogy a Fomalhaut körül található, kiterjedt belső aszteroidaövön túl egy második, sziklákból és törmelékből álló, keskenyebb gyűrű is található.

 

A por, amit mi látunk, az a planetezimálok (bolygócsírák) közötti ütközések során keletkezett, amelyek maguk is a bolygórendszer kialakulásának rég elfeledett maradványai

 

– magyarázta a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Egyetem megbecsült tagja, Gáspár András.

A Fomalhauttól még távolabb egy külső törmelékgyűrű található, amely a Naprendszer Kuiper-övére hasonlít, ahol a Plútó és a többi törpebolygó, az Eris, a Haumea és a Makemake található. A csillagászok ebben a külső gyűrűben vették észre az általuk nagy porfelhőnek nevezett jelenséget, amely feltételezésük szerint akkor keletkezhetett, amikor két, több mint 400 mérföld széles űrszikla egymásnak ütközött.

A tudósok a James Webb űrteleszkóp közepes infravörös tartományban működő műszere által készített felvételeken azonosították az új jellemzőket. Tanulmányuk a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg – írta az MTI a The Guardian cikke nyomán.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás