„A feleségem elhagyott, a lányom autóbalesetben meghalt” – egyik napról a másikra került utcára Zoltán

Paroczai Zoltán a családja elvesztése után egy csepeli tömbházban élt kettesben kutyájával, Busterrel, ám egyik napról a másikra utcára kerültek. A jelenleg fedél nélkül élő férfinak korábban volt tisztességes munkája, amiből ki tudta fizetni az albérletet, ám mióta a munkahelye megszűnt, fizetésképtelenné vált és utcára került. Ám Zoltán azóta is képtelen elszakadni a hűséges ebtől és egykori lakásuktól, így most a háztömb melletti padon töltik mindennapjaikat. Zoltán szörnyen elkeseredett, Buster pedig feszült, mert nem érti, miért tart ilyen hosszú ideig ez a mostani séta, miért nem mennek haza.

A jóérzésű szomszédok összefogtak a nincstelen férfiért, akinek csak annyi a vágya, hogy olyan munkát vállalhasson, ahová a kutyáját is magával viheti. Edina, a férfi korábbi szomszédja eddig csak futólag ismerte Zoltánt, akit szerénynek és udvariasnak festett le. A nő szerint az otthontalanná vált férfi sosem panaszkodott: senkinek nem árulta el, hogy elveszítette a munkáját és képtelen fizetni az albérleti díjat. Mióta Edina és férje megtudták az igazat, szívükön viselik az idős úr sorsát.

– magyarázza Edina, aki most egy gyűjtést szervez a jelenleg hajléktalan Zoltán számára: a férfi csuka fogta róka helyzetbe került: egy telken kapna állást, de ahhoz, hogy ott biztosított legyen a lakhatása, pénzre van szüksége, viszont amíg nem tud dolgozni, nincs jövedelme. 

– kezd bele kálváriájába elcsukó hangon Zoltán, aki elárulta, hogy korábban mindene megvolt: család, évtizedekig állandó munkahely és lakhatás, autó, motor. Hegesztő volt, de megszűnt az üzem, és utána már csak alkalmi munkákat kapott, nyugdíjra pedig csak három év múlva lesz jogosult. Majdnem 50 évet élt le ebben a csepeli lakásban. Most azt érzi, végképp mindent elveszített, Busteren kívül senkije és semmije sem maradt. Buster érzi, hogy bajban vannak, hevesen védi gazdáját, aki pedig foggal-körömmel ragaszkodik kedvencéhez, hiába mondják neki, hogy háziállat nélkül bizony könnyebben boldogulna.

– védi a kutyát Zoltán, amikor az állat feszülten reagál az idegenekre. 

Busternek egyébként szájkosara és póráza is van, amit Zoltán egy pillanatra sem enged el. A férfi hálás minden apró segítségért, és ebben van is része bőven. A legtöbben élelemmel és meleg ruhával segítik, és most többen összefogtak azért, hogy anyagilag is biztosítsák számára az új esélyt. A terv az, hogy a telekre, ahol munkát és lehetőséget kapna, felállítanának egy lakókocsit, amiben ellakhatna. Ha te is beszállnál az adakozásba, itt megteheted!