Így nézett ki a kezdetekkor a 154 éves Városligeti Műjégpálya – Galéria

Budapest büszkélkedhet Európa legrégebbi és legnagyobb területű, ma is működő szabadtéri jégpályájával. Megalapításának évfordulója alkalmából utánajártunk, kinek is volt az ötlete a Városligetben korcsolyapályát csinálni és, hogy azóta milyen változásokon ment át a ma is közkedvelt jégpálya.

Ez a Városligeti Műjégpálya létrejöttének története

A XIX. század elején rengetegen korcsolyáztak Pesten a Duna jegén, akik biztonsági megfontolásból állóvizet kerestek egy jégpálya létesítésére. Miután 1869. december másodikán Kresz Géza 15 társával megalakította a Pesti Korcsolyázó Egyletet, első feladatának tűzte ki, hogy egy biztonságos jégpályát alakítson ki valahol a korcsolyázni vágyóknak, ezért a városi tanácshoz fordult. A tanács díjtalanul engedélyezte az egyletnek, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Ezután saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek a tó partjára és 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét – olvasható a Wikipédián. Majd 1892-ben megalakult a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség is, és nem sokkal ezután (1893. február 8-án) már szabályos gyorskorcsolya-versenyt rendeztek a Városligetben.

Ezt történt a jégpályával a háború után

Budapest ostroma során a Városligeti Műjégpálya nagy károkat szenvedett és teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (későbbi nevén Budapesti Korcsolyázó Egylet) Szalay Sándor irányításával elkezdték a helyreállítást és 1968-ban a jégfelület méretét is megnövelték. A műjégpálya a ma ismert formáját 2008-ban kezdték el kialakítani: a Városliget Kapuja projekt során valósult meg a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, a főépület felújítása, és a második világháborúban lebombázott szárny is újjáépült. A megújult Városligeti Műjégpálya 2011-ben nyitotta meg újra a kapuit, a teljes felújítási projekt pedig 2015-ben zárult le, miután befejeződött a hűtőrendszer kiegészítő rekonstrukciója.

Ezeket tuti nem tudtad a műjégről

• A Városligeti Műjégpálya teljes alapterülete jelenleg 48 823 négyzetméter. Télen a jégpálya felülete 12 070 négyzetméter, és 2040 m2 a hokipálya. Nyáron a vízfelület 38 000 négyzetméteres.
• A 1870-es megnyitóünnepség 17 napos volt.
• A főépület előtt található Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász című szobrának eredetije (a szobor kisebb méretű másolata a VI. kerületi Délibáb utcában található).
• Az oldalán található Korcsolyacsarnok 1895-ben épült.
• Eredetileg egy fabódé volt a melegedő a pálya mellett, ami 1874-ben leégett.
• Az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot Lechner Ödön nyerte meg. A kőépületet 1875 decemberében nyitották meg, a sportolók pedig 1878 telétől vehették birtokba.
• Ezt a kőépületet 15 évvel később teljesen át kellett építeni, mert szűknek bizonyult.
• 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek a tó partjára, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
• Az enyhe telek sok gondot okoztak a jégpálya akkori üzemeltetőinek, ezért 1902-re a tófenék negyedét lebetonozták.
• A pálya első modernizálása 1926-ban történt, ekkor kapott hűtéstechnikai berendezéseket, így megnyílhatott Európa második, versenyek rendezésére alkalmas műjégpályája. Ezzel párhuzamosan bővítették a Korcsolya Csarnokot is.
• 2005-ig a műjégpálya 10 cm-t lejtett.