A tények nem igazolják Budapest vezetőit – mondta a Metropolnak a korábbi főpolgármester, aki szerint Karácsony Gergely most menekül, és közben a kormányra mutogat, aminek nem sok értelme van.
„Én óvatosan bírálom a főpolgármestert, mert egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, mit tesz, vagy éppen nem tesz a saját akaratából. Ezt a pozíciót nem igazán neki találták ki. A jelenlegi városvezetés, szerintem külső és belső nyomás hatására, de talán saját akaratából is elsősorban ideológiai kérdésnek, hatalompolitikai csatározásnak tekintette Budapest irányítását, ami nagy hiba volt” – mondta el a Metropolnak Tarlós István, akit Budapest csődközeli állapotáról és Karácsony Gergelyről kérdeztünk.
Karácsony Gergely főpolgármester és helyettese, Kiss Ambrus is bejelentette: Budapest a csőd szélén táncol, nyár elejére fizetésképtelenné válhat, miután nincs bevétele a fővárosnak, szerintük a kormány miatt. Emiatt Karácsonyék „nem finanszírozzák tovább a kormányt”, azaz, mint mondják, nem tudják és fogják kifizetni teljesen az 58 milliárd forintnyi szolidaritási adót – amire mondjuk jogszabály kötelezi őket...
A bejelentés nem ért váratlanul senkit, hiszen 2019 óta a baloldal által vezetett Városháza folyamatosan a kormány általi „kivéreztetésről” beszél, de a másra mutogatás mellett a fővárosi politikusok – élükön Karácsony Gergellyel –, nem csináltak semmit.
Az elmúlt 3,5 évben folyamatosan látható Budapest hanyatlása: nincsenek új, fővárosi kezdeményezésű beruházások, csak a rég előkészítetteket folytatják (ha egyáltalán folytatják), azt is mindig késlekedve, és a terveknél lassabban és sokkal drágábban.
Az ügy pikantériája, hogy Karácsonyéknak igen is volt pénzük, hiszen Tarlós István korábbi főpolgármester 214 milliárdnyi tartalékot adott át nekik, és a folyamatos iparűzési adónövekedés is rekordnak számít: idén például több mint 70 milliárddal több a tervezettnél.
A városvezetés most menekül és a kormányra mutogat, aminek nem sok értelme van, mert a tények nem igazolják Budapest vezetőit. Egyszerűen manipulatív módon csoportosítják a tényeket. A szolidaritási adó egyrészt a mi időnkben a duplája volt annak, mint amit a főpolgármester mond, és tudott volt, hogy emelni is fogják. A szolidaritási adót az állami támogatással hasonlítják össze és elhallgatják, hogy a főváros iparűzési adóbevétele 2019 óta 107 milliárd forinttal nőtt. Az általunk otthagyott 200 milliárd forint tartalék sorsáról is csak rövid, tőmondatos magyarázatok hangzanak el több mint 3 éve. A GDP 38%-os budapesti megtermelése formálisan igaz, én is elmondtam ezt. Azonban az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy az ezt kitermelő cégek központjai vannak a fővárosban, ezért itt fizetnek adót. A gyakorlatban a tényleges érték kitermelése már jóval kisebb mértékben történik Budapesten
– mondta a korábbi főpolgármester, Tarlós István a Metropolnak.
A rendszerváltozás óta nem volt arra példa, hogy egy főpolgármester a csőd szélére kormányozza városát. Tarlós szerint ez nemcsak az ő idejében, de Demszky Gáboréban is ismeretlen jelenség volt.
A csőd hatásai előzetesen nehezen mérhetők. Nem kívánok ilyet Budapestnek. Ilyenkor jön a csődbiztos, a főpolgármester annak engedélye nélkül egy tekercs WC-papírt sem vehet. A költségvetésből csak az előző éves kontingensek arányában biztosítható a működés is. A városvezetés szerintem komoly tévedésben van – akkor is, ha netán tudatosan törekedne ilyesmire (a csődre), amiben némiképp kételkedem. Hiszen például a ciklus kezdetétől végig fogják nézni, mennyi pénzt és milyen nem kötelező feladatokra költöttek el, miközben a kötelező feladatellátás nem volt maradéktalanul biztosított. Ez önmagában törvénysértő lehet
– hangsúlyozta Tarlós, aki azzal kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely jogilag megkérdőjelezhetőnek tartja a szolidaritási adót és a kormányt beperli, így fogalmazott:
Ami a kormány „beperelését” illeti, hát én azt hiszem, általában is egyszer figyelmesen végig kellene olvasniuk az önkormányzati törvényt. Olyan egyébként a világon nincs, hogy egy csődbe került önkormányzat vezetése sérthetetlen szerepbe kerülhetne az eset kapcsán. Olyan nincs, hogy mindenért más a hibás, miközben ők vezettek egy várost
– mondta Tarlós István a Metropolnak, aki arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Karácsony Gergely a közelmúltban a korábbi főpolgármester legjobb tanítványának nevezte magát, így fogalmazott: „Nem vagyunk összehasonlíthatók. Eltérőek az ideológiai, politikai nézeteink, másként értelmezzük a főpolgármester szerepét, a városvezetést, de még a kommunikációt is. Alig hiszem, hogy ilyen helyzetben lenne Budapest, ha mi a helyünkön maradtunk volna. Ha csak a bicikliutak példáját vesszük: a kerékpár-közlekedés fejlesztése számunkra is cél volt, de az autósok folyamatos bosszantása, ellehetetlenítése, észszerűtlen döntések sora nem. Ezenkívül mi valóban kerékpárutakat építettünk, nem pedig felfestéseket készítettünk, nehezen magyarázható helyszíneken”.
Karácsony Gergely állítása „tényszerűen nem igaz”
A főváros 2023-as költségvetésében az szerepel, hogy csak idén 76,4 milliárd forinttal növekszik az iparűzési adó. Ha ehhez hozzáveszem, hogy 2019-ben a főváros 214 milliárd forint megtakarítást örökölt az előző városvezetéstől, akkor a kérdés az, hogy hol van a pénz?” – mutatott rá Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, aki a szolidaritási adó jogszerűségéről és „be nem fizetéséről” azt mondta:
„A szolidaritási adó nem a kormányé, hanem a településeké, ebből a kormány egy fillért sem lát, az közvetlenül megy a településekhez. Karácsony Gergely azon állítása, miszerint a főváros finanszírozza a kormányt, tényszerűen nem igaz”.
A szolidaritási adó a gazdagabb településektől megy a szegényebb településekhez. Minden olyan fillér, amelyet a városok – nemcsak Budapest, hanem minden más város –, ilyen adóként befizet, az nem a kormányhoz érkezik, hanem automatikusan megy a szegényebb önkormányzatokhoz. Ha valaki az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak jogi következményei lesznek
– hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Emiatt kong Budapest kasszája, de hol van a pénz?
Míg Karácsony Gergely a kormányra mutogatott az elmúlt években, addig igencsak szép summával gazdálkodott a nehézségek – pandémia, háború – ellenére is. A pazarlást és felelőtlen gazdálkodást az is jól példázza, hogy a baloldali kerületek esetében, akik hasonlóan a kormányt okolják pénztelenségük miatt – bár hasonlóan rekordköltségvetéssel dolgozhatnak –, nincs csődközeli állapot. A főváros esetében az iparűzési adóból például 2021-ben 20 milliárddal több folyt be, mint tervezték. 2022-ben 30 milliárddal több az előző évihez képest, és most 2023-ban 76 milliárd forinttal több iparűzési adóbevételt várnak a tavaly befolyt összeghez képest. Emellett pedig Tarlós István a már említett 214 milliárd megtakarításával is gazdálkodhattak.
Az elmúlt években a főváros kiadásai egyre csak nőttek, miközben a főváros korábbi vezetése által előkészített nagyberuházásait nem folytatta, csak jelentős késéssel és átvariálással, ami miatt ezek költségei szinte kivétel nélkül az egekbe szöktek. Azaz több tízmilliárd folyt el azért, mert Karácsonyék politikai háborúskodást folytatnak érdemi munka helyett. Ennek a része az is, hogy rendszeresen a BKV leállításával próbálják fenyegetni a kormányt, és újra meg újra csődközeli helyzetet jelentenek...
Budapest kasszáján az sem lendített, hogy „nagyvonalúan” finanszírozták a Városháza és cégei működését, a tanácsadói tisztségek honorálását, brüsszeli iroda fenntartását. Hogy hab is legyen a tortán, a baloldal vezette főváros a hozzáértés hiánya miatt komoly bevételektől esett el, itt van rögtön az elhibázott reklámtender ügye, amely miatt a mai napig többmilliárdos bevételnek mond búcsút Budapest, és szakmaiatlan hozzáállás miatt, még több száz millió forintos büntetést is fizetnek Karácsonyék az elhibázott közbeszerzéseik miatt. Így nem is olyan nehéz a csőd fele kormányozni egy várost, a probléma csak az, hogy mindennek a budapestiek isszák meg a levét. A jelenlegi adatok szerint június elejére a főváros átlépi az úgynevezett mínusz 25 milliárd forintos „túlélő vonalat”, augusztus végén pedig a mínusz 75 milliárdot, ami azt jelenti, hogy nyár elejére fizetésképtelenné válhat a Fővárosi Önkormányzat.
Nagyon szigorú döntést hozott a bíróság.
Hirtelen összeesett majd a kórházban hunyt el a fiatal.
Akármi is lesz a következménye, elmondja, mi az igazság.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
