Szeretnél segíteni? Ezen a két helyszínen adhatsz ma vért

Életmentés véradással

Egy véradással három ember élelét menthetjük meg, és még magunkon is segítünk. Amellett ugyanis, hogy részt veszünk egy ingyenes egészségügyi szűrésen, a véradással csökkenthetjük a szívroham és a rák kockázatát, ráadásul még a boldogságtudatunkat is növeljük. Ma a Magyar Vöröskereszt szervezésében a III. és a IX. kerültben adhatunk vért. A III. kerületben Óbudán 12–19 óra között a Békásmegyeri Közösségi Házban, míg a IX. kerületben, Ferencvárosban 10–16 óra között a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai épületében várják a véradókat. A biztonságos hazai vérellátáshoz évi 430 ezer egység vérre van szükség. Évente több mint félmillió önkéntes véradományára számítanak a gyógyulásra váró betegek. Mivel minden vércsoportra szükség van, így mindenkit várnak, aki 3 hónapon belül (nőknél 6 hónap) nem adott vért.

Mit vigyünk magunkkal?

Ez a feltétele a véradásnak:

36 éve történt a csernobili katasztrófa

1986-ban ezen a napon éjjel 1 óra 23 perckor történt a világtörténelem legnagyobb atomkatasztrófája a Pripjaty és Csernobil városok mellett található Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. A robbanás az atomerőmű 4-es blokkjában történt, miután az előző napon a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét. A katasztrófa következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag jutott a levegőbe, ám a lakosság kitelepítése csak 36 órával a tragédia után történt meg. A szovjet vezetés próbálta a balesetet eltitkolni, de Svédország rövid időn belül észlelte a radioaktív felhőket. Számítások szerint legalább 30-40 000 ember halálát okozta a robbanás és a sugárzás miatt kialakult rákos megbetegedés.

A háború miatt veszélybe került az atomerőmű

Az orosz–ukrán háború óta ismét kérdés, hogy mi történik az atomerőműnél, amely februárban került az orosz csapatok kezére. Ezt követően csak három hét múlva cserélték le a folyamatosan dolgozó 211 fős műszaki stábot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kérésére azért, mert a szervezet szerint a rendkívüli nyomás alatt dolgozók kimerültsége egyre nagyobb veszélyt jelentetett a létesítmény biztonságára. Hasonló aggodalomra adott okot korábban a csernobili áramszünet híre is, ami azért volt nagy baj, mert elektromos áram kell a hűtéshez. De a lezárt atomreaktor körüli két négyzetkilométeres területen az orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás miatt kialakult hét tűzeset is, amelyeket azonban idővel sikerült eloltani. Az atomerőművet az ukrán erők április elején vették vissza, amelyre kitűzték az ukrán zászlót is.

Így élték meg a magyarok a 36 évvel ezelőtti katasztrófát

Salátával vagy anélkül

A ma retró hamburgerként ismert változatba a csernobili katasztrófát követően az árusnál nem az volt a kérdés, hogy hagymával vagy hagyma nélkül kéri-e valaki a puffancsot, hanem hogy salátával, vagy anélkül.

Vasárnapi ebéd salátával

Az akkori saláta körüli mizériára hasonlóan emlékezett vissza az akkoriban Zala megyében egy mezőgazdasági gépgyár igazgatójaként dolgozó G. József.

„A család felnőttjei fennhangon viccelődnek azon, hogy bezzeg nem lehetne salátát enni, de ki hiszi el, hogy radioaktív, és mi az a sugárzás, mikor évek óta nem volt ennyire nagy és szép a kiskertben a zöldség. Persze megmosták, a hivatalos csatornákon akkor már legalább ez lejött: megmosva bátran fogyasztható a friss tavaszi termés” – idézte vissza a katasztrófa utáni vasárnapi ebédet a férfi a Nyugat című lapnak 2016-ban.

Magyarország szerencséje

„Nekünk óriási szerencsénk volt, mert annak ellenére, hogy a szokásos szélirány átfújta volna az országon a sugárfelhőt, ehelyett Nyugat-Európa felé vitte, épphogy kaptunk a radioaktív anyagokból” – mindezt már a HVG megkeresésére idézte fel 2009-ben Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) volt igazgatóhelyettese.

Nincs mitől félni?

„A hírek arról szóltak, hogy nincs mitől félnünk, nem ér ide a sugárzás... Egyéves volt az első kislányunk, másfél évvel később született a második gyermekünk. Mindkettőjüknél agyalapimirigy-daganatot diagnosztizáltak. Az egyiknek hét éve volt a műtéte, a másiknál csak most derült ki a betegség” – nyilatkozta egy, a tragédiára visszaemlékező ugyanakkor a lapnak.

Bujtor István filmfesztivál

Május 15-ig lehet nevezni a Balázs Béla-díjas színészről elnevezett filmfesztiválra. Az idén négy kategóriában osztanak ki díjakat és milliós összdíjazás jár a legjobb alkotóknak. Az eseményt 13. alkalommal rendezik meg Balatonszemesen.

Pótlóbuszok a pécsi vonalon

Keddtől május 22-ig a vonatok módosított menetrend szerint közlekednek. Az InterCity vonatok helyett Dombóvár és Pécs, a személyvonatok helyett Dombóvár és Szentlőrinc között szállítják pótlóbuszok az utasokat.

Változik a közlekedés két kerületben

Filmforgatás miatt tilos megállni

Rózsák tere 3. szám előtt,

Péterfy Sándor utca 1. és 5. számok közötti szakaszon,

Péterfy Sándor utca 2. szám előtt,

Alsó erdősor utca 14. szám előtt.

Máig nyújtható be bölcsődei felvételi jelentkezés a Hegyvidéken

Április 26-ig elektronikusan nyújtható be bölcsődei felvételi kérelem a Hegyvidéki Önkormányzat e-ügyintézés oldalán. A gyerekeknek ebben a négy intézményben biztosítják a bölcsődei ellátást:

Stróbl-kiállítás a Képzőművészeti Egyetemen

Kedden 18 órakor nyitja meg kapuit a Rajzok és szobrok Stróbl Alajos műterméből című kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Epreskertjében.