A csecsemőkre egy másik veszélyes vírus is támad: a SOTE gyermekgyógyásza hívja fel a figyelmet a tünetekre

A Semmelweis Egyetemen az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel klinikán kezelt kisgyerekek száma. A hirtelen egészségromlást esetükben nem a koronavírus, hanem egy másik, felsőlégúti betegségekért felelős kórokozó, az RSV okozta.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.12.08.
betegség

 

Ez egy régóta ismert kórokozó, mely cseppfertőzéssel terjed, de évtizedek óta nem idézett ekkora járványt, mint idénmondta el a Semmelweis Egyetem honlapjának dr. Szabó Attila. A Klinikai Központ gyermekgyógyász elnöke beszámolt arról is, hogy főként a kora- és újszülöttekre, valamint a csecsemőkre jelent nagy veszélyt a megbetegedés, mert náluk nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása vagy akár tüdőgyulladás is, amely akadályozza az oxigénfelvételt.

A kórokozó gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig átlagosan 4-5 napig tart. A betegség óvodás, iskolás korban, nagyobb gyermekeknél, vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot.

A csescemőknél és a kisgyerekeknél okozhat súlyos tüneteket a betegség (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ha zihál a gyerek, azonnal forduljon orvoshoz

A gyermekorvos arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni, melynek eszköze a Covid–19 járvány során megszokottá vált: gyakori kézmosás, maszkhasználat, felületfertőtlenítés, szociális távolságtartás. Az RSV szilárd felületeken körülbelül 7–8 órán át marad fertőzőképes.

A felsőlégúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelünk a kisgyerekeknél. Kórházi ápolást azok a gyermekek igényelnek, akiknél kialakult a kislégutak súlyos gyulladása, és oxigénterápiára, vagy a kiszáradás miatt infúziós kezelésre, esetleg megfigyelésre szorulnak.

Az RSV-fertőzés megelőzésére hagyományos védőoltás nincs, de a legmagasabb kockázati csoportba tartozó gyermekek (2 éves kor alatt) jogosultak úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti. De ez csupán rövid távú védettséget biztosít. A fertőzés beazonosítására létezik gyorsteszt, illetve a koronavírus-járvány alatt megismert gyermekkori PCR-vizsgálat hozhat biztos eredményt – mondja az elnök.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás