A kisfiú halálát okozó barát családjával fizettetnék meg a temetést

Megrázta a Szabadegyházán élő falusiakat az a szombat hajnali autóbaleset, melyben egy 14 éves fiú vesztette életét. A kocsit nem ő vezette, hanem a 15 éves barátja, Csaba, aki vagányra itta magát, majd ellopta szülei autóját. Nagy sebességgel végigszáguldott az úton, aminek következtében egy oszlopnak csapódott. A jármű többször megpördült, végül kirepült a hátul ülő, a biztonsági övet nem használó 14 éves fiú, Jocó. A szegénységben élő szülők teljesen összetörtek, ráadásul az is óriási problémát okoz nekik, hogyan fizessék ki gyermekük temetését. A falusiak szerint a balesetben vétkes, jogosítvánnyal sem rendelkező részeg kamasz szüleinek kellene áll­niuk a szertartást, míg gyermeküknek egy ideig nem ajánlott mutatkoznia a nyílt utcán.

Gyermekük temetésére gyűjtenek a gyászoló szülők

– Egyelőre elképzelni sem tudjuk az életünket Jocó nélkül, miközben tudjuk, hogy egyszer kénytelenek leszünk továbblépni – mondta a Borsnak Marika, az elhunyt fiú édesanyja. Férjével, Józseffel kilenc gyermeket neveltek szegénységben ugyan, de igyekeztek minden szeretetet megadni nekik. A községben szinte mindenki ismeri a családot.

– Le a kalappal a szülők előtt! Akármennyire is küszködnek a napi gondokkal, a gyerekek mindig tiszták, ápoltak és tisztelettudók – mondta a család egyik szomszédja, akit szintén sokkolt a tragédia.

– Talán Jocó volt a legcsibészebb, persze jó értelemben. Csabáról, a baleset okozójáról már nem tudnék pozitívan nyilatkozni – tette hozzá. Szavaival az áldozat szülei is egyet­értenek.

– Egy igazi példaképet veszítettek el a kisebb testvérek. Józsika született hetedikként, utána még ketten érkeztek a családunkba, hiszen a Jóisten így rendelkezett. Mi mindegyik gyermekünket örömmel fogadtuk, mert hittünk benne, hogy ha a Teremtő megajándékoz bennünket egy új, állandóan éhes szájjal, akkor képességet is kapunk hozzá, hogy etessük – magyarázta a család. József mostanában alkalmi munkákból él. A feleségének viszont sikerült bekerülnie egy neves gyárba.

Mindent megtesznek Jocó méltó búcsúztatásáért

– Sosem voltunk anyagi értelemben gazdagok, de tudtuk, hogy erősítjük egymást. Mi úgy érezzük jól magunkat, ha sokan vagyunk. Van olyan gyermekünk, aki már kirepült a fészekből, de gyakran átjön hozzánk ebédre vagy vacsorára. Éhesek ritkán maradunk, de azt már megtanulták a gyerekek, hogy sajnos nincs repeta – árulta el József. A fiú egyik testvére szerint egyébként Jocó mindig is arról álmodott, hogy sikeres focista válik belőle. A helyi csapatban rúgta a bőrt, és látszott rajta a folyamatos fejlődés. Ugyan a kisebbek közé tartozott, de gyakran kicselezte a tapasztaltabbakat, és nem ritkán egyenesen az ellenfél kapujáig vitte a labdát. Néhány éven belül akár az NB I-be is bekerülhetett volna, és akkor biztosan tejben-vajban fürösztötte volna a szeretteit.

Most egész Szabadegyháza az ő temetésére készül. A család minden segítséget hálásan fogad.